Görömbei András: A minőség jegyében. Írások Németh Lászlóról - Magyar esszék (2020, Budapest)
Németh László irodalomszemléletének fő vonásai
mazni alapelveit. Olykor a maga által sugallatosan fölrajzolt eszményi modell valóságos megjelenését sem érzékelte. Az Erdélyi Józsefet irodalomtörténeti összefüggésekben méltató, József Attilára kellőképpen nem figyelő Illyés Gyuláról és Németh Lászlóról írja Csoóri Sándor: „Nem ítélkezni, csak sajnálkozni tud az ember, hogy a két világháború közti magyarság két olyan lángelméje, mint ők, a közvetlenül melegítő tűz miatt, épp a legnagyobb tűzrakást nem vették észre.” A kisebbségben körül sem tud nyugvópontra jutni a vita máig sem. Szélsőséges nézetek ma is megfogalmazódnak e kétségbeesésben született műről. Ezúttal nem ezeket a vitákat kívánom újraéleszteni, hanem Németh László irodalomszemléletének néhány olyan vonására szeretnék rámutatni, melyek mai irodalomszemléleti vitáink idején is - nem kizárólagos érvénnyel, de figyelmet érdemelnek. 2. Babits, Fülep, Ady Németh László irodalomszemléleti programja eszmetörténetileg ahhoz a „művészetfilozófiai alapozású eszmélkedéssorhoz” kötődött, melyben Babits Mihály Magyar irodalom, Fülep Lajos Európai művészet és magyar művészet című esszéi, Szabó Dezső tízes években közreadott, magyar és francia írókról szóló tanulmányai helyezkedtek el, a legnagyobb ösztönzője azonban Ady költészete volt.4 1 Vö. Szegedy-Maszák Mihály: Az esszéista Németh László értékrendjéről. In: Sz. M. M. szerk.: A mindentudás igézete. Bp., Magvető, 1985. 7—31. 2 In: Csoóri Sándor: Tenger és diólevél. Bp., Püski, 1994. II. 731. 3 Vö. Poszler György: Bennszülött-bölcselet. Németh László: Kisebbségben — szubjektív kommentárok. In: P. Gy.: Vonzások és taszítások. Bp., Liget Műhely Alapítvány, 1994. 290-329. 4 Vö. Béládi Miklós: A szellemi országépítő. In: B. M.: Az értelem-alapító. Négy írás Németh Lászlóról. Bp., Új Auróra, 1982. 177