Görömbei András: Azonosságtudat, nemzet, irodalom - Magyar esszék (Budapest, 2008)

Az önazonosság pecsétje

bőségével küzdő egyes kötetszerkesztők munkáját, magam is ta­pasztalhattam. A sok jeles József Attila-kutató közül N. Horváth Béla kapott felkérést tőle az In memóriám József Attila-kötet összeállítására. Feladata rendkívül nehéz volt, hiszen valóban könyvtárnyi anyagból kellett kiválasztania azokat az írásokat, amelyek az adott terjedelemben méltó módon mutatják be József Attila sze­mélyiségét, művészetét és befogadástörténetét egyaránt. Az álta­la összeállított kötet izgalmas, gazdag és szemléletileg kiegyen­súlyozott. Anyagának természetéből és jellegéből következően persze hiányérzet is marad az olvasóban, hiszen a József Attila­­értelmezések problematikája annyira gazdag, hogy egyetlen könyv nem tudja azt maradéktalanul érzékeltetni. Az öt nagy ciklusra tagolt kötetből a pályakép és a recepció alakulástörténete összetetten áll előttünk. Az egyes ciklusok cí­méül jó érzékkel választott versidézetek szolgálnak. Az első ciklus József Attila személyiségének családi gyökereit és társadalmi motivációit mutatja be. Mindenekelőtt József Attila versbeli és prózai önjellemzéseit olvashatjuk itt. E ciklus jellegét a klasszikus értékű Curriculum vitae adja meg. A ciklusban sok­rétűen áll előttünk az a kettősség, melyet a Curriculum vitae is nyomatékosig „Csodagyereknek tartottak, pedig csak árva vol­tam.” Valóban egy csodagyereknek kellett szembesülnie a mél­tatlan emberi helyzet összes nyomasztó tényezőjével. Rendkívüli érzékenységét, szeretetvágyát, szeretetéhségét nyomorult helyze­te is motiválta. Olyan sérelmek sora érte már kisgyermek korá­ban, melyeket egy kevésbé érzékeny ember is nehezen viselt vol­na el. A lelenc-sors megpróbáltatásai, megaláztatásai igen mé­lyen beléje vésődtek. Okkal maradt örök sérelme az is, hogy még a nevétől is megfosztották. Anya-élményének összetettségét, tragikus mélységeit is megvilágítja ez a ciklus Beney Zsuzsa A két anya című tanulmányával, mintegy kulcsot is adva anya­verseihez és a női nemmel szembeni ambivalenciájához, vala­mint örökös menedékkeresésének természetéhez. Makói gimná-239

Next