Görömbei András: Azonosságtudat, nemzet, irodalom - Magyar esszék (Budapest, 2008)

Az önazonosság pecsétje

ziumi tanára, Galamb Ödön már a tizenöt éves költőn észrevette azt a törekvést, amely majd egész költői pályáján látható: mindig újabb és újabb eredményekért küzdött, nem ismételte önmagát, hanem az elért szintről azonnal tovább akart lépni. Mások is ész­revették már a makói diákon roppant célratörését, öntudatossá­gát, tehetségében való biztosságát. Ezzel merőben ütköztek kö­rülményei, hiszen még azt sem volt szabad bevallania, hogy ő Jolán testvére. A kor általa legnagyobbnak tudott élő költője, Ju­hász Gyula viszont szívesen végigbeszélgette vele az éjszakát is, örömmel írt előszót a tizenhét éves költő verseihez. A második ciklus Juhász Gyulának a Szépség koldusa kötethez írt előszavával kezdődik, egésze pedig a költői pályakezdés első éveiről ad számot. A harmadik ciklus a Medvetánc kötettel bezá­rólag mutatja be József Attila életét és költészetét, a negyedik a költő halálával záruló pályaszakaszt tárja elénk, az ötödik pedig a halála után róla szóló írásokból ad válogatást. Juhász Gyula Isten kegyelméből való költőnek nevezte őt, s megjósolta, hogy tehetsége „a jövendő magyar poézis legjobbjai és legigazabbjai közé fogja emelni”. Ignotus „gyönyörűszép”-nek minősítette és a Nyugatban közölte Tiszta szívvel című versét, amelyik miatt a szegedi egyetemről elbocsátották. Azt is megállapította erről a kis remekműről, hogy az nem születhetett volna meg, ha előtte nincs „népdal és expresszió, verses vers és szóval mondó vers”. Már ekkor feltűnik tehát az, hogy József Attila nemcsak a Nyu­gat költészetének a szintjét sajátította el, hanem tovább ment a népköltészet és az avantgárd ösztönzések hatására, s azokon is túllépve, azok hozományát is hasznosítva formálja költészetének egyéni karakterét. Költői szintézisének megalkotásához azonban sokféle élményt és ösztönzést hasznosított még József Attila nyugtalanul kereső szelleme. Egy ideig Bécsben tanult és takarításból élt, majd Pá­rizsba ment, ahol rengeteg művészi és ideológiai hatás érte. Mo­hón szívta magába az új eszméket. Mindent kipróbált. Azt is, amit aztán hamar megtagadott. Rövid időre az anarchisták hatása 240

Next