Horváth Béla, N.: József Attila és kortársai. Tanulmányok, esszék, kritikák - Magyar esszék (Budapest, 2015)
Esszék, kritikák
- cikkben írta ezt - örökösödési törvénnyel akarja kényszeríteni a parasztokat, hogy legalább négy gyermeket hozzanak a világra! O a moszkvaiaknak való. Vagy, hogy ne túlozzak, nem áll közelebb hozzánk, mint a nácikhoz vagy a bolsevistákhoz.” József Attila ezt a - különben félreértelmezett - illyési javaslatot még majd az Új Szellemi Front kapcsán is Illyés fejére olvassa, ugyancsak indulattal, és a Világosítsd föl „fasiszta kommunizmusának” attribútuma is ott van e levélben. A versben a rend lényege („arra való”), „hogy ne legyen a gyerek hiába / és ne legyen szabad, ami jó.” A Miért nem én? nemcsak pikantériája, szenzációértéke miatt foglalkoztatja az irodalmi közvéleményt. Egyik fontos pillanata lehet annak a gondolkodástörténetnek, amely az Egyéniség és valóságtól a Hegel, Marx, Freudig ívelve értelmezi József Attila társadalomképét. Az írás azonban - ahogy szakmai eufémizmussal Szabolcsi Miklós megfogalmazza - „valakinél lappang”. A monográfus a Sándor Pál-verziót ismerteti, amely szerint pártérdekekből ő vette magához az írást, ami aztán a háborúban megsemmisült. Más kortársak azonban - és maga Illyés is - egy másik variánst sugallnak. Eszerint az írást Illyés első felesége, Juvancz Irma szerezte meg, Vámbéry Armin segítségével, hogy aztán ne jelenhessen meg. Nem lehetetlen persze, mint a Nagy Csaba és Horváth Iván közölte töredékek is mutatják, hogy változata is lehetett a Miért nem é«?-nek. De ha elfogadjuk, hogy a Századunk megvásárolta a kézirat kiadási jogát, és az írás Juvancz Irmáékhoz került, miért tartotta volna magánál a később elváló feleség? Logikusnak az tűnik, hogy átadta a Szovjetunióból hazatérő Illyésnek. Az Illyés-hagyatékot ismerők szerint vannak még József Attilával kapcsolatos nem publikált dokumentumok. Illyés József Attiláról való gondolkodását megismerhetjük a korábban Domokos Mátyás segítségével sajtó alá rendezett Naplók tükrében. És további adalékokat szolgáltat az Illyés Gyula József Attiláról címmel kiadott dokumentumgyűjtemény. Ezek ugyanis (kisebb) részben szólnak a kapcsolat baráti szakaszáról, nagyobbrészt viszont az elmérgesült emberi, alkotói viszonyt kommentálják. 184