Horváth Béla, N.: József Attila és kortársai. Tanulmányok, esszék, kritikák - Magyar esszék (Budapest, 2015)
Bevezető
kommunista időszakát: „Később lappangó agresszivitása és az egyénnel való szorosabb kapcsolatba lépési képtelensége elfojtott ösztöntendenciákkal együtt mint lélektani faktorok viszik - a szociális szükségszerűség mellett - a szélső baloldali mozgalmak felé, hogy az egyénhez fűződő érzések hiányát a kollektívvel való kapcsolatban elfeledje.”' Nem valószínű, hogy József Attila nem tudott kapcsolatokat teremteni, hisz a visszaemlékezések arról szólnak, hogy folyamatosan a társaság központjában volt, felhívta magára a figyelmet. Az őt körülvevők egy része imádta, másokat taszította alkatának épp ez a vonása - mondhatni, a zseniális emberek elviselhetetlensége. A költő barthás korszaka és az akkori írásai - vagy írásainak bizonyos elméleti fejtegetései - is azt mutatják, József Attila nem akceptálta a mozgalmi hagyományok korábbi művészi formáit. A kommunista mozgalomban is jól érzékelhető, hogy csak rövid ideig rendelte alá költészetét a mozgalmi ideáknak, megverselve jelszavakat, direkten Krizáivá a marxi tanokat. Ugyanakkor már 1928-ban - tehát mozgalmi korszakai előtt - egyértelműen megfogalmazza a művészet, az irodalom társadalmi szerepét: „A formai szempontoktól eltekintve, minden szocialista pretenzióval fellépő költővel kapcsolatban - éppen a szocializmus érdekében - elsősorban azt kell megvizsgálni, hogy mennyiben élte át a szocializmust mint költészetet, vagy pontosabban szólván, eszmei tartalmát mennyiben sikerült lelkivé váltania. Ez fontos szocialista szempontból, mert enélkül még a munkásság osztályharca is válhat szocializmusellenessé, és fontos nem-szocialista szempontból, mert egy tömegmozgalom emberi mélységét méri.”1 2 Ez a Brichta Cézárról - a korabeli szocialista költészet jelszavakkal mozgósító, agitatív költészetet művelő költőjéről - írott mondat jó előre jelzi József Attilának azt az ideáját, amelyet a Munkásoktól kezdve megvalósít, hogy az igazi művészetnek, az eszméket lelki tartalommá átlényegítő irodalomnak 1 Bak Róbert: József Attila betegsége. In: Kortársak József Attiláról /., 1014-1022. 2 József Attila: Tanulmányok és cikkek 1., 15. 11