Horváth Béla, N.: József Attila és kortársai. Tanulmányok, esszék, kritikák - Magyar esszék (Budapest, 2015)
"A törvény szövedéke mindig fölfeslik valahol"
Reich karaktertipológiája a neurotikus egyén szexuális retardációját, frusztrációját éppúgy társadalmi viszonyokban értelmezi, ahogy az Egyéniség és valóság is: „A neurotikust társadalmasítása tette neurotikussá...”1 Majd József Attila a társadalomtörténet azon fázisát is idekapcsolja, amit a 3. rész fejtett ki, azaz a társadalmi forradalmat. E korszak alanyai „vagy forradalmárok, vagy neurotikusok”. Azaz József Attila felállít egy duális rendszert, aminek alapján kettéosztja a társadalmat, illetve megengedi: „Neurózis és forradalmárság igen sűrűn össze is szövődik.”2 Valószínűleg joggal vélik az elemzők, hogy a költő itt magára is gondolt. A Tótis-cikkben is megjelenik a neurotikus forradalmár, mint olyan társadalmi alany, aki nem tudta elszakítani erkölcsét, morálját attól a társadalomtól, amelyből származik: „Forradalmárt nem is köt a polgári társadalom erkölcse, felelősségérzete, a nagyobbrészt amúgy is polgári osztályérdeket szolgáló humanizmus. Ha megvan benne mégis (hiszen a forradalmár is ebben a társadalomban nyerte létét és tudatát), akkor állandóan küzd maga ellen is, (ami parapatiás tünet is lehet).”3 József Attila tehát egy fogalmi oppozíció alapján írja le a forradalmárt és a neurotikust. A forradalmár tevékenysége tudatos, míg a neurotikusé tudattalan. S ez a dichotómia némiképp zavarba ejtő. Hisz a neurotikust alapvetően szexuális diszfúnkciója jellemzi (orgazmus nélkül koitál vagy még a koituszra is képtelen, csupán „libidója van”), azaz lelki eredetű szexuális zavaroktól szenved. Ez megfelelne a tudattalannak, mint a lefojtott ösztönök freudi interpretációjának, a tudatos és tudattalan oppozíciója azonban a társadalomra való reagálás kognitív irányultságát jelzi. Azaz a neurotikus nem tudatosan cselekszik, viszonyul a társadalmi ellentmondásokhoz, s irányultságának tárgya az „anyagi valóságtól megfosztott”, bár abból eredő, erkölcsi vonatkozás. A gyógyítás a pszichoanalízisre utal, „a társadalmi valóságnak a tudatba hozatala” ugyanis arra 1 József Attila Összes Művei III., 126. 2 József Attila Összes Művei III., 126. 3 József Attila Összes Müvei III., 128. 114