Horváth Béla, N.: József Attila és kortársai. Tanulmányok, esszék, kritikák - Magyar esszék (Budapest, 2015)

"A törvény szövedéke mindig fölfeslik valahol"

technikai szerepét tölti be, vagy csupán libidója van, anélkül, hogy a koituszban technikailag a társadalmi tárgy szerepét játszhatná, s így puszta társadalmi alany.”1 Az értelmezők gyakran felvetették József Attila személyes érintettségét, hogy ez az időszak, amikor konstatálja saját neurózisát, neurotikus forradalmár mivoltát, amint erről korai lélekelemző versei (A hetedik, Ritkás erdő alatt, Ordas), illetve a „modem pszichológia” és az Internacionálé dualizmusát megszólaltató művek {Invokáció, [Hová forduljon az ember]) ta­núskodnak. Ennek az időszaknak a dokumentuma a Tótis Béla könyvéről írt ismertetés, ahol a legnyilvánvalóbbak a freudomar­­xizmus kategóriái, társadalom és lélektan ok-okozati összefüggései. József Attila ebben a cikkében használja a freudi életösztön fogal­mat, azt marxista kontextusba helyezve „társadalmi életösztönről” ír, s erre a következtetésre jut: „A parapatia, az idegesség bacilusa az ám és a magántulajdon.”2 Hitler hatalomra jutása után a zsidó származású, kommunista és pszichoanalitikus Reichnek emigrálnia kell, és másféle teória fog­lalkoztatja, magyarországi hatása azonban nem szűnik meg. A már említett fordítástöredék mellett más adat is bizonyítja, hogy József Attila érdeklődése is megmaradt munkássága iránt. 1936-ban kiadó­jával, Cserépfalvival megrendelteti Reich Dániában kiadott lapjá­nak {Zeitschrift für Politische Ökonomie und Sexualpolitik) 1934— 36-os évfolyamait. Ezzel együtt, úgy tűnik, József Attila függetle­nedik Reichtől, s a marxizmus és pszichoanalízis kontextusában, azaz valóság és egyéniség összefüggéseiben egyre inkább az utób­bira helyezi a hangsúlyt. Ez persze nem választható el a fasizmus történelmi traumájától, ahogy a Hegel, Marx, Freudban fogalmaz­za: „...hol csúszott a hiba a számításba, hogy lehet az, hogy a tárgyi előfeltételek megvannak, s az alanyiak hiányoznak?”3 S nem hagy­ható figyelmen kívül a szemléleti, gondolkodástörténeti átalakulás, 1 József Attila Összes Művei III., 126. 2 József Attila Összes Művei III., 128. 3 József Attila Összes Művei III., 263. 122

Next