Horváth Béla, N.: József Attila és kortársai. Tanulmányok, esszék, kritikák - Magyar esszék (Budapest, 2015)
"A törvény szövedéke mindig fölfeslik valahol"
ezt a formáját, megfelel a pszichikai eredetű impotenciának és frigiditásnak: a koituszból elmarad az orgazmus, bár a nemi szervek fejlettsége és az ösztönök megkívánják a nemi egyesülésnek ezt a formáját.”1 A történelmi feltételek adottságának kihasználatlansága sajátos pszichoszexuális analógiában, argumentációban értelmeződik itt, távolról emlékeztetve az Egyéniség és valóság társadalomértelmezésére. A marxi gondolatrendszemek ezt a típusú értelmezését tartja ekkor szükségesnek József Attila, mert mint mondja, erről feledkezett meg Marx, az emberi lényegnek erről a valóságos vonásáról. A szexualitásnak olyan értelmező szerepéről, amely áthatja az egész emberi létet. Mondhatni persze, hogy József Attila ebben a vonatkozásban könnyen talált szövetségest a pszichoanalízisben, valójában azonban az eredendő szövetséges maga Marx. A Gazdasági-filozófiai kéziratok és A német ideológia szerzője ugyanis antropologizálta a létet, mint József Attila írja: „...kategóriáit Marx az emberek faji és nemi életéből származtatja. E származtatást az jellemzi, hogy a nemi tevékenységet gazdaságinak, termelésnek fogja fel, a termelésben, gazdaságban, politikában azonban már csak faji megnyilatkozást lát és nem veszi észre benne a nemi tevékenységet.”2 Persze látnunk kell, hogy József Attila itt a faji kategóriát - mai kifejezéssel élve - nembeliként értelmezi, ugyanakkor figyelemre érdemes az oppozíciónak az az oldala, amely a gazdaságot, a politikát mint nemi tevékenységet láttatja. De markánsabban érvényesül ez a szemlélet a korábban nem közölt 7. részben: „Ahogy a természetes élet föltételei a természetes szervek, úgy föltételei a termelő vagyis emberi életnek a termelőeszközök. A máj, vese, a nemi és általában az összes szervek arra szolgálnak, hogy az egyes lények velük mind egyéni, mind faji életüket napról napra újjátermeljék. A közös társas életnek ugyanilyen szervei a termelési eszközök.”3 1 http://magyar-irodalom.elte.hu/ja/tartalom.htm 2 József Attila Összes Művei III., 266. 3 http://magyar-irodalom.elte.hu/ja/tartalom.htm 125