Horváth Béla, N.: József Attila és kortársai. Tanulmányok, esszék, kritikák - Magyar esszék (Budapest, 2015)

"A törvény szövedéke mindig fölfeslik valahol"

marxizmus szolgál elméleti alapul ehhez a hangsúlyváltáshoz, s a fiatal Marx írásai ahhoz a folyamathoz, ahogy A szocializmus böl­­cseletétöl kezdődően egyre inkább Marx filozófiája - háttérbe szo­rítva a politikai gazdaságtant - jelenti a teória kiindulópontját. A teoretikus József Attila dominanciája érzékelhető a munkásmoz­galmi időszak írásaiban is. A korszak nagy modernizációs diszkussziójában, a népi-urbánus vita kezdeti időszakában József Attila kevésbé vett részt. Egy ilyen írásának tekinthető válasza Kecskeméti Györgynek a Századunkban megjelent Magyar intellektuális ifjúság című kritikájára. Az ifjúkori barát a népiek demokráciaellenességét, antiszemitizmusát olvassa ki a Ki a faluba röpiratból, s bírálja azt. Válaszában József Attila abból indul ki, hogy a klasszikus politikai dichotómia, a jobb- és baloldal szembeállítása, háború előtti, „avult eszmék” ütköztetése nem helytálló, mert a „magyar valóság” a kiindulópont, mint „egyetlen szilárd alap”. Ez egyben a népi mozgalom egyik tétele is, a különössége a magyar történelemnek, nyelvnek, kultúrának, amelynek révén kiemelkedik a klasszikus politikai kontextusból. Miközben a költő átvesz gondolatokat, fogalmakat megbírált röp­­iratából, túl is lép annak szemléletén. Ismét a teóriaalkotás készteté­sét érzékelhetjük, de már meghaladva azt a gondolkodásmódot, amelynek fókuszában a korszak nemzet-, népfogalma értelmeződik. A mozgalomalkotó ifjú nemzedéket így jellemzi: „...szeretjük a kultúrát, szeretjük nemzeti mi voltunkat, szeretjük az elnyomottak fölszabadítását”. A népi gondolkodásmód kategóriái (nemzet, kultú­ra) mellett megjelenik egy más kontextusú fogalom, amely más politikai orientációra utal. József Attila válaszában ugyanis a ma­gyar történelmet az osztályharc aspektusából láttatja („Tudatos osztályharcot a magyarság egészének kellene folytatnia”)1, s ebből kiindulva fogalmazza meg a radikális következtetést: „Magyaror­szág - ne áltassuk magunkat - egyszerűen gyarmat lett, amikor a 1 József Attila: Tanulmányok és cikkek /., 293. 141

Next