Horváth Béla, N.: József Attila és kortársai. Tanulmányok, esszék, kritikák - Magyar esszék (Budapest, 2015)
"A törvény szövedéke mindig fölfeslik valahol"
kiemeli Zilahy írásának, azokat kommentálja, majd így összegez: „Ez a »világszemlélet« igen sovány feltét a föltálalt, rengeteg zsirtalan, sótalan reformkására. Nem is szolgál másra, minthogy Zilahy könnyen hajló, »világszemléletben« csintalan és politikában odaadó, fiatal múzsákat kerítsen vele a kivénhedt nyiltszavazásos rendszernek.”1 A „világszemlélet” két különböző asszociációt kapcsol és kompromittálódik József Attila szövegében. Először a népi életre utal, annak íztelenségére, szegénységére, majd a prostitúcióra, a csintalan fiatal múzsák és a kivénhedt rendszer erotikus kapcsolatával. Mindkét utalás szellemes és logikus, hisz a vita egyik hangsúlyos kérdése a „nép” sorsának javítása, a másik - urbánus értelmezésben - a szellem emberének prostituálódása, a hatalomnak való felkínálkozásban. Ez a poentírozó, gúnyosan csipkelődő hangvétel uralja a társadalmi rétegek és a hatalom viszonyát bemutató részt is. A Reform-toborzó olyan vitairat, amely szétszedi a vitapartner állításait, kifigurázva azokat a szellemes, gúnyos kommentárokkal, de az állításokat nem érvekkel ellensúlyozza. Illyés most is támadott örökösödési törvényjavaslatát nem az egyke társadalmi okaira (földtulajdon szétaprózódása) utalva cáfolja, hanem egy másik problémával, a gyermekhalandósággal, a „szapora csecsemőhalállal”. Kivételt képez a szöveg utolsóelőtti bekezdése, amelyben József Attila a liberális szellemiséget értelmezi, a vélemények szabadságát, egymás tiszteletét és a civilizált gondolkodást: „...kik a civilizált lélek lakását a tiszta fogalmak világos építményében találjuk meg...”2 Az „Új szellemi front” idézőjeles címe is jelzi írója véleményét. Ugyanakkor ez az írás lényegesen tárgyilagosabb, mint az előző. Valóban vitairat, állításokat idéz, és azokat cáfolja. József Attila sorba veszi az Új Szellemi Front prominenseit, azok írásainak megjelenési sorrendjét követve. 1 József Attila Összes Művei III., 155. 2 József Attila Összes Művei III., 157. 157