Horváth Béla, N.: József Attila és kortársai. Tanulmányok, esszék, kritikák - Magyar esszék (Budapest, 2015)
"A törvény szövedéke mindig fölfeslik valahol"
nyoma, bár Ignotus visszaemlékezése is erre enged következtetni1. Az utókor értékelésének első szakaszát Horváth Márton írása jelzi: „A történelem azonban nem a népies írók egy részének naiv illúzióit, hanem József Attila éles bírálatát igazolta minden részletében.”2 A kommunista politikus 1955-ös írása némiképp megengedő a népi mozgalommal szemben, de az egész értékelést áthatja a munkásosztály történeti hegemóniájának tézise. Forgács László ugyancsak erős osztálytudatú értelmezése nem a népi-urbánus szembenállásra idézi a cikket, hanem a Balzacra való utalás köré épít egy elméletet, mint amely „a marxista esztétika egyik legtöbbet vitatott kérdése”.3 A művész és a hatalom kérdését interpretálja meglehetős egyoldalúsággal. Gyertyán Ervin Forgács Lászlót bírálja, Engels és Lukács György írásait idézve, a József Attila-cikk azonban csak apropó a kritikához4. Tverdota György a Kortársak József Attiláról I. jegyzeteiben foglalja össze az Új Szellemi Front keletkezésének és az arra adott József Attila-válasznak a körülményeit. „A Szocializmus szerkesztői nyilván azért adtak helyet a lap 1935. májusi számában (198-204) József Attila »Új szellemi front« című írásának, mert fontosnak tartották, hogy egy fiatal alkotó, az említett írók nemzedéktársa is vitába szálljon a lap hasábjain az Új Szellemi Fronttal.”5 Az új (és újabb) szakirodalomban Lengyel András írásai jelentik egyfelől a mai szempontú megközelítést. Különösen fontos 1990- ben megjelent tanulmányából az a József Attila-töredék, amelyet - mint mondja - Cserépfalvi Imrétől kapott másolatban. „Akkoriban az a gyanú fészkelődött a szívembe kényelmetlenül, hogy az új szellemi frontba gyengelelkü törtetők álltak össze, s e gyengelelkű törtetők éppen társaink, költők, írók, vagyis olyan férfiak, akik 1 Szántól, 1997. 149. 2 József Attila Összes Művei 111., 408. 3 Forgács, 1965.263. 4 Gyertyán, 1985. 327. 5 Kortársak, 1987. 804 164