Horváth Béla, N.: József Attila és kortársai. Tanulmányok, esszék, kritikák - Magyar esszék (Budapest, 2015)
Bevezető
2 A József Attila és kortársai kötet három fejezete túlnyomórészt az utóbbi években írott tanulmányaimat, esszéimet közli. Az első részben közölt négy írás az elődökhöz és kortárshoz, baráthoz, követőhöz fűződő kapcsolatot rajzolja meg. Babits és Kosztolányi a pályakezdő József Attilának költői mintát jelent. Az Illyés-József Attila kapcsolatot a szoros barátság, az elhidegülés és gyűlölet érzelmi kategóriái jellemzik. (Az itt közölt írás korábbi megjelenése idején az elsők közé tartozott, amely elemezte e bonyolult és sok tekintetben további tisztázásra váró kapcsolatot.) Radnóti József Attila híve és bizonyos mértékben követője is volt, ezt a poétikai kapcsolatot, párhuzamosságot mutatja be a fejezet utolsó írása. A második rész József Attila ffeudomarxista forrásait kívánja bemutatni és annak interpretációját, ahogy a költő megírta az Egyéniség és valóságban. Ez a rövid, ám meglehetősen nehezen olvasható-értelmezhető szöveg a gondolkodó, a teóriaalkotó József Attila egyik legjelentősebb produktuma. Amint a népi-urbánus vitában csatázó költő vitairata, az „Új szellemi front” is. A kötet harmadik fejezete esszéket, kritikákat közöl. A tanulmányok többsége megjelent kötetekben, folyóiratokban. Összegyűjtve, egymás mellé sorolva szükséges volt némi korrekció. Az ismétlődéseket igyekeztem megszüntetni, bizonyos szövegrészeket kihagytam, egyik-másik tanulmányt átírtam. Régóta vagyok elkötelezett, „hivatásos olvasója” a József Attila-i életműnek. Gondolatok, érvelések, kisebb szövegrészek visszatérnek korábbi munkáimból. (Főleg a 2008-ban megjelent monográfiából.) Ugyanakkor reményeim szerint ez a kötet is hozzájárni ahhoz, hogy árnyaltabb képet kapjunk József Attila „pálfordulásairól”, hogy jobban megértsük, hogyan kívánta integrálni korának két meghatározó szellemi áramlatát, a marxizmust és a freudizmust, s hogyan próbált ebből a szintézisből életstratégiát kovácsolni. Arról a nagy költőről szól ez a kötet (is), akinek verssorai, szavai, motívumai a magyar szellemiség szerves részévé váltak, s úgy mondjuk őket, mint sajátunkat. S 17