Horváth Béla, N.: József Attila és kortársai. Tanulmányok, esszék, kritikák - Magyar esszék (Budapest, 2015)

Esszék, kritikák

Illyés ugyan ezt azzal magyarázza, hogy József Attila Zsolt Béla mellett állt, s Zsolttal nem volt beszélő viszonyban. Azaz a népi­urbánus ellentét tükrében kap most fényt ez a történet, amint az Új Szellemi Front idején is, amikor József Attila az összes résztvevő közül nem Zilahyt, nem is az ősellenség Németh Lászlót, hanem Illyést támadja a legvehemensebben. A tükörben utoljára a Szolga kapcsán tűnik fel a két alak. Illyés Gyula és József Attila izgalmas költői párbaja, Harctéri jelentés a Szép Szó és a Nyugat irodalmi törésárkaiból címmel és alcímmel jelenik meg a Nemzet 1937. július 8-i számában egy jól értesültnek tűnő híradás arról, hogy József Attila Ars poeticájának egyik szavát Illyés magára véve válaszolt, s „József Attila már költi barátságos válaszát”. Illyés verse a Szolga, József Attila „barátságos válasza” azonban nem az Egy költőre, hanem a [Szolgának állítod magad...] kezdetű töredék. Szabolcsi Miklós a Kész a leltárban megismétli az 1955-ös kritikai kiadásban írottakat, miszerint „Illyés verse Fejtő Ferencnek szólt, de a nagybeteg költővel elhitetik, hogy őt rágal­mazza”. S Szabolcsi hivatkozik Illyés egy cikkére és egyik napló­jegyzetére is. Hogy kik hitették el József Attilával, hogy rá vonat­kozik a vers, Szabolcsi sem 1955-ben, sem 1998-ban nem konkreti­zálta, de nyilvánvalóan a többes szám a költő urbánus barátaira vonatkozik, azaz a Szolga is része a népi-urbánus vitának. Domokos Mátyás könyvében az említett írásokon kívül szerepel egy kézirattöredék, amely a József Jolán-könyv impressziója kap­csán keletkezett. Illyés, mint a Nyugatban megjelent reflexiójában is, ugyanazzal a mondattal hárítja el, hogy a Szolga József Attilára vonatkozott volna: „Hogy versírás közben az író kire gondol, annak megállapítására és kinyilvánítására egyedül az író illetékes.” Majd kijelenti: „Nem József Attilára gondoltam; az a pár sor nem neki volt válasz.” Majd Illyés megtoldja a legautentikusabb személy, József Attila megidézésével: „Kezdetben, a vers megjelenésekor, 1937. június elején - két hónappal szanatóriumba vonulása előtt - ezt ő maga sem hitte. Nevetve említette a bulvárlap »művészeti riportját«, amely felröppentette a hírt, hogy ő énrám, én pedig őrá 186

Next