Horváth Béla, N.: József Attila és kortársai. Tanulmányok, esszék, kritikák - Magyar esszék (Budapest, 2015)
Esszék, kritikák
József Attila barátait polgári származásuk és liberális világnézetük miatt utálta. József Attila halálát Az Est 1937. december 4-i száma ezzel a szalagcímmel közölte: „József Attila költő borzalmas öngyilkossága // Vonat elé vetette magát, azonnal meghalt.” Majd a cikk utolsó bekezdésében olvasható: „Azonnal szörnyethalt, a kerekek keresztülmentek rajta, nyakcsigolyáját és jobb vállát borzalmasan összeroncsolták.”1 Erre vonatkozik Gyarmati Fanni elborzadást tükröző leírása: „Szegény Tilla [József Attila fiatalkori beceneve], drága kisfiús, kedvenc költőm, hogy szerettem, hogy szerettem, mikor megtértem hozzá az érteden gyerekkorból, mikor Lakatos Péter Pál felolvasta a Fiatal asszonyok énekét - Attila, szegény, szerencsétlen testvér vonat elé vetette magát, a torkán és a vállán ment keresztül, azonnal meghalt.”2 Fanni megjövendölte a későbbi, irodalomtörténeti kultuszkutatás egyik témáját, a bűnbakkeresést: „Újvári Imre cifra szavakkal káromkodott, és szidta Fejtőt, mi kontráztunk tiszta szívből. Azt mondta, önkéntelenül bűnbakot kell keresni ezért a halálért, és nem tud szabadulni attól, hogy ezek, ez a banda részes benne. Nem közéjük való volt az Attila érzékeny és drága embersége.”3 A Napló későbbi részében egy-egy rövid mondat illeti József Attilát. 1938. december 4-i feljegyzés Dési Huber István kiállításán: „Van egy őrült Attila-feje, símivaló”4. 1 Kortársak József Attiláról /., 1987. 2 Napló 248. 3 I. m. 249. Újvári Imre kommunista újságíró. Ez idő tájt a Társadalmi Szemle, a Gondolat munkatársa. 4I. m. 351. 202