Horváth Béla, N.: József Attila és kortársai. Tanulmányok, esszék, kritikák - Magyar esszék (Budapest, 2015)

József Attila és kortársai

chologistának1, illetve mint a modernizmus lélektani esztéticizmusa ellenében a „tárgyias költészet kialakításának... elrugaszkodási pontja”.2 A József Attila-i lélekfogalom az elnevezések megadásá­val is utal etnológiai eredetére, animista jellegére. A Hevesy Iván és Róheim Géza munkáira visszavezethető lélekértelmezés az „ihletet” is új episztemológiai konstrukcióba helyezi. Azaz „nemcsak pau­­leri-arisztoteliánus filozófiai, hanem etnológiai-antropológiai meg­alapozást is kap”3. A költő mint „táltos, bűbájos”, s a költészet mint varázserő ezért válhatott József Attila népi korszakának meghatáro­zó szemléleti elemévé, továbbvive és politikai adaptációját is vég­rehajtva az Ihlet és nemzet kategóriáinak oly módon, hogy még A város pereménben is felvillanjon a költészet mint a varázserő, és a költő mint az „adott világ varázsainak mérnöke” definícióban jele­nik meg. „Babitsnál a forma és a tartalom, a művészi forma és a költői tartalom úgy kerülik egymást, mint két hitvesgyilkos, akik egymás­ban Sherlock Holmesra gyanakszanak”4 - ebben a pamfletstílusban és módszerrel „elemzi” József Attila a Babits-verseket, s bár „költé­szettudósnak” nevezi a kritikust, nyilvánvalóan nem a tudomány objektivitása íratja a költőtársra vonatkozó jelzőket: „Akinek ilyen nyákos, üres odú a lelke, lehet-e formaművész”.5 József Attila nem az általa felállított művészeti norma, a határolt végtelenség esztéti­kai leképeződését kereste Babits kötetében, hanem a kritika végte­lenségében tobzódva akarta a tekintélyt, a „Nagy Babitsot” (a „Nagy Pintér” után) a földbe döngölni. József Attila írása ott veszíti el tárgyi mivoltát s vált át kritikaivá - vagy mint maga mondja „hullaboncolássá” -, amikor Babits ver­seinek müvésziségét, azaz gondolatgazdagságát, nyelviségét, a ' Németh G. Béla, 1982. 15. 2 Bókay Antal, 2006. 232. 3 József Attila: Tanulmányok és cikkek. Magyarázatok IL, 206. 4 József Attila: Tanulmányok és cikkek I. 223. 5I. m. 231. 25

Next