Horváth Béla, N.: József Attila és kortársai. Tanulmányok, esszék, kritikák - Magyar esszék (Budapest, 2015)

József Attila és kortársai

szükséglet”1, tehát egy direktebben marxizáló fogalommal írja le az alkotást, némiképp az Egyéniség és valóság gondolkodásmódjára emlékeztetve. Cáfolja az „esztétikai tárgy”, a műalkotás önmagában és önmagáért valóságát is, mondván, hogy az gazdasági és erkölcsi természetű. S természetesen következik e logikai sorban az a tétel is, amely az emberi lét és társadalmi lét elválaszthatatlanságát állít­ja. Mondhatni, közérthetően fogalmazott marxista alaptételekkel értelmezi és cáfolja a Kosztolányi-féle homo aestheticusban repre­zentálódó világfelfogást az alkotásról és alkotóról. A József Attila-i értelmezés nyilvánvaló marxizmusát mutatja a Kosztolányi-tipológia kibővítése: a homo aestheticus József Attilá­nál nemcsak a homo moralisszal, hanem a homo oeconomicusszal is oppozíciót alkot. Veres András pontosan érzékelteti, hogy József Attila azért vezet be egy harmadik típust, mert „a maga marxista nézőpontjából fontosabbnak (és bizonyosabbnak) tartja a történel­met magyarázni kívánó marxi gazdaságelméletet, mint az ehhez képest másodlagosnak ítélt politikai programot, illetve magatar­tást”.2 A homo morális József Attilánál - egyáltalán nem a Koszto­lányi-féle negatív jellemzésben - „az erkölcsi, a szociális jóra törő ember”, tehát némiképp az elvi és talán az idealista embertípus. A tipológia harmadik eleme, a „gazdálkodó” ember mindenképp a társadalmi gyakorlat megalapozottságát, valósságát képviseli. Alig­ha kétséges, hogy egyfajta fejlődésrajzot jelent a két típus, s ez utóbbi áll közelebb József Attilához. Aki megint fölnézett az egek fogaskerekére, s a törvény szövedékének fölfesléséből levonta a tanulságokat. József Attila Kosztolányi-bírálatának alapja nyilvánvalóan a marxista világszemlélet. Az a marxizmus, amelynek ekkori szemlé­leti horizontját a Hort Dezső könyvéről írott bírálat is jelzi. Mint Veres András is utal rá3, a homo oeconomicus fogalma itt is szere-1 József Attila Összes Művei III., 410. 2 Veres András, 1992. 74. 3 Veres András, 1992. 75. 37

Next