Horváth Béla, N.: József Attila és kortársai. Tanulmányok, esszék, kritikák - Magyar esszék (Budapest, 2015)
"A törvény szövedéke mindig fölfeslik valahol"
nek bevallását - gyakorlatilag lehetetlenné vált.”1 A József Attila által nem fordított és nem idézett hosszú mondatrész nemcsak saját tanulmányának kiindulópontjára utal, a természet-termelőeszköztársadalom kapcsolatra, hanem jelzi azt a szemlélet- és írásmódot is, ahogy a fiatal Marx gondolkodik, s ami talán - mint minta - nem állhatott távol az ekkori József Attilától sem. Figyelemre méltó, hogy ugyanezt a mondatot idézi majd a Hegel, Marx, Freudbzn is, de a „megteremtés” szó helyén ez áll: „...mint az ember nemzése, (illetve termelése: Erzeugung) az emberi munka által.”2 Ez a későbbi írás egy differenciáltabb Marx-képet sejtet az említett szócserével is, hisz a Gazdasági-filozófiai kéziratokban erőteljesen érvényesül az a biologizmus, ami a fiatal Marx antropológiai társadalomértelmező szemléletéből3 ered, s ami valóban megengedi az „Erzeugung” nemzésként való fordítását.4 1932-ben, az Egyéniség és valóság még nagyrészt a „klasszikus” Marx szemléletében fogan, noha A tőke szerzőjétől is származhatott az a sajátos fogalomhasználat, ami miatt „antimarxista bolondgombának” tartották a kortársak. József Attila Marxszal cáfolja az őt ért vádakat, másrészt vitapartnerei marxizmusát. A kapitalista tervgazdaság vagy marxista elmélet? vitacikkben a „dolgozni tudó egyéneket” ugyancsak „termelési eszközökként” definiálja, s ezt Marxszal argumentálja. Idézi A tőké bői A tőke egyszerű újratermelése című fejezet egyik mondatát: „Sie (die individuelle Konsumtion des Arbeiters) [J. A.] ist Produktion und Reproduktion seines (a tőkére vonatkozik) notwendigsten Produktionsmittels der Arbeiters selbst.”5 Lefordítja magyarra is, majd tovább érvel: „A 529. oldalon a »tote« és »selbstbewusste 1 Karl Marx és Friedrich Engels Művei 42. k., 1981. 115. 2 József Attila: Hegel, Marx, Freud. In: József Attila Összes Müvei 111., 265. 3 Fromm, Erich, 1980. 4 Arról nem is beszélve, hogy 1936-ban már a ffeudi szemlélet jegyében a biológiával, nemiséggel kapcsolatos fogalmak szervesebben illeszkednek. 5 József Attila: Kapitalista tervgazdaság, vagy marxista elmélet? In: József Attila Összes Művei III., 138. József Attila megadja a forrást is: „Kieperheuer Ausgabe S. 527.” 96