Jaccard, Jerry L.: Dallamok és disszonanciák. A zene nagykövete Szőnyi Erzsébet - Álarcok (Budapest, 2016)
VIII. fejezet. Hasadás a falon (1964 - 1980) - IX. fejezet. A függönyön át (1964 - 1980)
A hangszerelésben számíthatott a Rádió gazdagabb lehetőségeire: a Rádió saját gyermekkórusára, szimfonikus zenekarára és felnőtt szólistákra. Ugyanebben a másfél évtizedben írt egy három darabból álló sorozatot serdülő és felnőtt kórusra meg zenekarra; ezek neves magyar költők és írók szövegeire készültek. Ez is személyes elégtétel és nyilvános módja annak, hogy visszavágjon a rendszernek. Az első a Kantáta József Attila verseire vegyeskarra, zenekarra és szoprán szólóra készült 1968-ban, és 1970-ben adták elő. Kifejezetten a költő nevét viselő József Attila Gimnázium számára készült, ahová Tamás fiuk is járt. Nagyon jól ismerte az énektanárt, Sass Józsefet [1915-2003] is, aki tehetséges zenetanár, sokoldalú muzsikus. Nemcsak iskolai énektanár volt, hanem karmester és zeneszerző, kórusprodukciói híresek voltak. (Lánya, Sylvia [1951], ekkor már az Opera egyik neves szólistája.) Sass Józsefhez fűződő barátsága nyomán ébredt fel benne a vágy, hogy egy nagyobb müvei ünnepelje az iskola és a poéta kapcsolatát.1 A Katonaélet című férfikarra és zenekarra írt népi ihletésű szvit következett 1971 -ben (Lukin László szövegével). A harmadik zenekari kórusmű a Kantáta Radnóti Miklós verseire vegyeskarra és zenekarra készült, valamint szoprán-, tenor- és basszusszólistákra. Ennek bemutatója 1975-ben volt. A Radnóti Miklós Gimnázium számára írta a szerző, ahol Pallos Béla [1920-2009], egykori évfolyamtársa volt az énektanár. Pallos sikeresen alakította az iskola zenei programját: a nagy kórus és zenekar képes volt arra, hogy színvonalasan kísérjen hivatásos operaénekeseket. Ilyen lehetőségek mellett számos énekes-barátjára számítva fontos kompozíciót alkotott, amely tökéletesen illett az iskola zenei nívójához. Olyan jól sikerült, az előadás és a közönség olyan lelkesen fogadta a darabot, hogy később a Hungaroton, a MÁV-zenekar és hivatásos szólisták közreműködésével, hanglemezként hozzáférhetővé tette a nyilvánosság számára is.1 2 A Radnóti-kantáta premierjét a budapesti újságokban lelkes kritikák üdvözölték. Az angol-német napilap cikkében ezt írta a kritikus [P. H. Tribute to Martyr Poet Radnóti. Neueste Nachrichten Daily News. Budapest 1975. március 1., szombat]: „az elmúlt hét kiemelkedő eseménye Budapesten nem az agyonreklámozott világjáró virtuóz koncertje volt, hanem annak a kantátának a bemutatója, amely a nagy 20. századi magyar költő, Radnóti Miklós emlékére íródott.” A cikk szerzője kiemelte: „a költő lírája, esztétikai kifinomultsága és mindenekelőtt elkötelezettsége arra inspirálta Szőnyi Erzsébetet, hogy ezzel a hat tétellel hódoljon Radnóti emléke előtt”. A recenzió megemlíti, hogy az Építőmunkások Szakszervezetének kórusa és az Állami Operaház három szólistája működött közre a bemutatón, mely a Liszt Ferenc Zeneakadémia nagytermében volt, „Ez a mű egyáltalán nem hangzik »iskolásán«, hanem bármely hivatásos együttes repertoárján is 1 A budai József Attila Gimnázium az egykori - és a rendszerváltás óta ismét és ugyanitt működő - Ciszterci Gimnázium helyén alakult. Ez az iskola szerepet játszott az énektanításban: már a 30-as években egész sor 20. századi kórusművet tanultak a diákjai, elsősorban Rajeczky Benjámin (1901—1989) énektanár, a neves zenetörténész érdeméből. [A ford.] 2 Az 1945-ben alapított MÁV-zenekar egyike az ország számos kiváló együttesének. Mai neve MÁV Szimfonikus Zenekar. 167