Kiss Gy. Csaba: Hogy állunk a számvetéssel? Közéleti írások 1994-2015 - Magyar esszék (Budapest, 2015)
Itthon: Közép-Európában
Nándorfehérvár, 1456 És 2006 Pajzsodat, öt haza hőse gyanánt hordozza, Szabadság! Szép leckénk, hogy ezért ötszörösen - magyarabb! Illyés Gyula: Hunyadi keze A déli harangszó jelentőségéről nagyapám világosított fel. Első vagy második osztályos lehettem. Szól az egész világon, magyarázta, minden templomban meghúzzák a harangot - Hunyadi János dicsőségére, aki megmentette Nándorfehérvárnál a töröktől Európát. Jól jegyezd meg, kisfiam, mert erről az iskolában nem fogtok tanulni. Igaza volt. 1952-ben már maga a harang is gyanús lett volna. Akkoriban ilyesmit nem tanítottak. Az olvasókönyvek első számú hőse Acélos Szoszó volt, a szovjet birodalom nagy hatalmú ura - gyerekkori változatában. A rádióban sem hangzott fel a déli harangszó. A Rákosi-diktatúra emlékezetpolitikája igyekezett feledésre ítélni a magyar történelmi múlt számos olyan eseményét, amely a nemzeti büszkeség forrása lehetett volna. 1956-ban - az ötszázadik évforduló alkalmából - mégis előtérbe került a nándorfehérvári diadal és Hunyadi emléke. Elsősorban a Nagy Imre 1953-as kormányprogramjától számítható „olvadásnak” köszönhetően. Attól kezdve sokan érezték, hogy mintha valami eltört volna az addig mindenhatónak vélt „rendszer” borzalmas gépezetében. A kommunista zsarnokság nem tudott már úgy működni, mint korábban. Kénytelenek voltak szelepeket nyitni, s ezeken keresztül más levegő kezdett, igaz, csak szivárogni, de ez is éreztette hatását. Többek között hatni kezdett a nemzeti történelem megbecsülésének a szelleme. A tiltólistákon szereplő írók közül többen újra megszólalhattak, feledésre ítélt eseményekről újra lehetett 59