Kiss Gy. Csaba: Hogy állunk a számvetéssel? Közéleti írások 1994-2015 - Magyar esszék (Budapest, 2015)

Itthon: Közép-Európában

Az idei év állami évfordulói között érthetetlen módon nincs ott Nándorfehérvár. Nem éppen Magyarország számára fontos ez a térség? Politikailag és gazdaságilag is. És persze nem fe­ledkezhetünk meg az ott élő magyarokról sem. Nem kívánja az Európai Unió ösztönözni a határvidékek kapcsolathálóza­tának a bővítését keleti és délkeleti irányba? Költői kérdések. Jószerivel nem lehet fölfogni, miért nem kezdeményezte a ma­gyar politika a megemlékezést az évfordulóról. Hónapokkal ezelőtt mit sem tudtak 1456-ról a nemzeti évfordulók titkársá­gán. Az állami évfordulós naptárban idén csak 1956 és Bartók szerepel. A katolikus egyház már az év elején meghirdette a nándorfehérvári diadalról a megemlékezést. A déli harangszót és a könyörgést a keresztyén fegyverért még a nagy összecsa­pás előtt meghirdette III. Calixtus pápa. Július 22. a világraszóló győzelem napja. Lehet, ha nem magyarok volnánk, Európára szóló ünnepi megemlékezést szerveztünk volna, együtt a horvátokkal, szerbekkel, romá­nokkal, bolgárokkal. 2006 A HORVÁT IGAZSÁG Bizony nem nagy. Hiába igazság. Merthogy ez egy kis ország. Valahol az Isten háta mögött, vagy ami még rosszabb: azt mondják róla - ha ez nem is igaz -, hogy a Balkánon van. Mi­ért volt egyáltalán szükség erre a Horvátországra? Gyanús a múltja. Még azt a címert is elővették, amelyet a II. világhábo­rús szörnyű usztasa állam használt. Igen, az az állam a Harma­dik Birodalom szövetségese volt. Ennyi elég is a véleményal-63

Next