Lator László (szerk.): Az én országom. In memoriam Jékely Zoltán - In nemoriam (Budapest, 2002)
Gyönyörű-vad futás
világot kutatja, hanem azokat a régi életformákat, gondolatokat és érzéseket, amelyek fogható tárgyiassággal fejezik ki ma is az emberi létezés gazdagságát. A boldogságot és a gyötrelmet, a szív és az értelem kalandjait. Ilyenkor valóban megelevenedik és személyes közelségbe kerül a történelmi múlt. Érzékelhetővé válik a régi idők szelleme, amely egy félig romos épületben, egy gótikus ablakban vagy egy kora reneszánsz szoborban alakot ölt. Római, prágai, kolozsvári és budai épületek és szobrok köré fonódnak Jékely Zoltán legendái, bennük keres eleven kapcsolatot a történelemmel. E költői legendák körébe vág A budai Kapisztrán-toronyhoz is. A hatvanas évek elején született, az 1964-es Lidérc-űző című kötetben került az olvasók elé. A versben leírt „Kapisztrán-torony” a budai Várban, a Kapisztrán János téren áll. (Kapisztrán János az 1456-os nándorfehérvári csatában küzdő keresztesek vezére, Hunyadi János harcostársa volt.) Valójában Mária Magdolna-torony a neve, a XIII. század közepén épült gótikus templomhoz tartozott. A templom nagy történelmi múltra tekinthetett vissza: a középkorban a budai magyar lakosság plébániatemploma, majd a török hódoltság idején a budai keresztények egyetlen temploma volt egészen 1596-ig. Ekkor alakították át török dzsámivá. Buda visszavétele után a ferences szerzetesek kapták, később helyőrségi templom lett. Itt koronázták meg I. Ferenc császárt, és itt fosztották meg papi méltóságától Martinovics Ignácot, a magyar jakobinus mozgalom vezetőjét. Buda 1945- ös ostromában dőlt romba: ma csak a tornya áll. Ennél a toronynál merengett a költő, számot vetve az ódon kövekkel, felidézve a régmúlt századokat. Először magát a látványt ragadja meg: a „vén budai kőtorony”, a márványra emlékeztető kövek, a gótikus ívmaradványok képét. Mindez történelmi viharokról, magáról a elmúlt időről regél. A torony mintha a régiség jelképe lenne, a régi Budáé, a hajdanvolt évszázadoké. Az az eszme, hogy egy történelmi épület: egy templom szinte szellemi lényként létezhet, s egy régenmúlt korszak szimbóluma lehet, Victor Hugo romantikus képzeletében született. A párizsi Notre-Dame rajzolt valóságos történelmi mitológiát a gótikus párizsi székesegyház köré. 227