Márkus Béla - Gróh Gáspár (szerk.): Kapaszkodás a megmaradásért. In memoriam Csoóri Sándor. Oktatási segédkönyv - In memoriam (Budapest, 2019)

Nappali hold

Németh László vetette fel először azt a gondolatot, hogy a bartó­ki modell egész kultúránk mintája is lehet. Csoóri Sándor a bartóki modell fogalmának azáltal ad új értelmezést, hogy a maga rendkívül sokrétű élménykörével szembesíti: az önéletrajz szabad mozgásában olyan organikus világkép bontakozik ki, amelyikben funkcionálisan kap helyet Csoóri számtalan meghatározó élménye, az amerikai fel­hőkarcolóktól a szatmárcsekei temetőig, a beatköltészettől a magyar népballadákig, József Attilától Ginsberg költészetéig. Az új egyetemességeszme kifejtésének egyik lebilincselő gondolat­sora pedig József Attila költészetének az értelmezése: annak a válasz­falnak a merész ledöntése, amelyet József Attila és a népi irodalom közé húzott az a szemlélet, amelyik népköltészetnek csupán a Petőfi szemé­vel látott egyszerűséget tudta, s a húszas-harmincas években a magyar irodalom követendő modelljévé Erdélyi József költészetét avatta. „Jó­zsef Attila eredetisége épp az, hogy a Bartók által először megtestesített szellemhez épp a nehezebben áthangolható világ, az anyanyelv és a költészet világának az áthangolásával kapcsolódott. Verseiben az ősi és az új dolgok megrendítő feszültsége, ugyanolyan újítás, mint a bar­tóki disszonancia.” A népi kultúrának a modern világképben felismert helyét és szerepét éppen az minősíti, hogy Csoóri Sándor a modern költészet tapasztalatai felől fedezi fel a népi kultúra korszerű értéke­it. A Tenger és diólevél olyan teljesség foglalata, amelyikbe a korábbi Csoóri-esszék fő gondolatai egy-egy részelemként illeszkednek. Ezt a modellt a szakirodalom és a művészi gyakorlat - részelemeit tekintve - tovább gazdagíthatja. Nem kövület ez, hanem élményszerűen nyitott keret, kiegészíthető az elvonatkoztató szemlélet fogalmi értékeivel is.­ ­ [...] A nyolcvanas évek esszéiben már egyértelmű az a meggyőződése, hogy a rendszerváltás elkerülhetetlen Magyarországon. Minden erejé­vel azon dolgozik, hogy a nemzet erkölcsileg és tudatilag is felegye­nesedjen, hogy az ország az egész magyarság számára erkölcsi, lelki kohéziós központ legyen. Később, a rendszerváltás történelmi pillana­­ t 99

Next