Monostori Imre: Kéve és kereszt. Kritikai rajzok - Magyar esszék (2020, Budapest)
Szabó Dezső, az "útmutató". Németh László Szabó Dezső-képének változásai (1926-1968)
kailag többször rossz időzítésekkel operáló állásfoglalásokat tett. Kezdetben ő is szót ejt a „vémnedv”-ről, ám ez különböző csoportok vegyülése egyetlen fajtába. „Szintézis eredménye a faj. Történelmi és társadalmi erők préselik egy musttá az egy présbe hullott emberszőlőt.” Később azt mondja, hogy a „faj”-hoz tartozás magatartásbeli és erkölcsi kategória.2 További - meggyőző - finomítás Némethnél: a faj különböző alkatú csoportokból alakul ki. Az alkat a személyiség belső világának teljessége. S ezen a ponton ragadható meg leginkább az ő „nemzetkarakterológiai” szemlélete, álláspontja: magyar az, aki „a magyar fajiság terében nőtt fel, akiben a dolgok magyar mitológiája él, magyar az, ha Hrúz Máriának hívták is az édesanyját.”3 Petőfi ugyan - Németh szerint - ,jött magyar”, ám alkata szerint magyar (hétköznapiasan: átesett a teljes asszimiláció folyamatán). Fontos distinkció tehát (mindvégig): Németh László (már a kezdetektől) nem a származás, hanem az alkat szerint tekint a „ki a magyar?” dilemmára. Ami az asszimiláció nem kevésbé szövevényes kérdését illeti: Németh is sokszor ütött meg kritikus hangot. (Miként a korabeli magyar értelmiség jó része is.) Mint tudjuk, a magyarországi asszimiláció története sokáig sikeres volt: mindaddig, ameddig a befogadó nép nagy zökkenők nélkül képes volt befogadni, illetve addig, ameddig a történelmi magyar felsőbb osztályok ebből hasznot húztak. A harmincas évek végének az asszimilációról . Németh László: Faj és irodalom. Napkelet, 1928. 1. 36. 2 Uő: Mozgalom. Káté. Tanú, 1934. VII. (febr.) 73. 3 Uő: Faj és irodalom, uo. A kérdéskört részletesen tárgyalom: „Faj" és „alkat". Népi író? In: Németh László esszéírásának gondolati alaprétegei. 51-64. A „faj” fogalom irodalmi és tudományos használata egyébként természetes jelenség volt: Babits Mihálytól József Attiláig jószerével mindenki használta. Tudományos meghatározása azonban mind a mai napig nem járt sikerrel. (Miként a nemzetkarakterológiai kutatások sem bírnak tudományos relevanciával.) Németh szerint a kritikus feladata az alkat (egyedi jegyek), a szociológusé viszont a faj (közös, hasonló jegyek) vizsgálata. 31