N. Horváth Béla, N. (szerk.): Eszmélet. In memoriam József Attila - In memoriam (Budapest, 2004)
V. "Éltem - és ebbe más is belehalt már"
tanak, csak azoknál a szabad verseknél jóval érthetetlenebbek, megmagyarázhatatlanabbak. Legérthetőbb közöttük a Riónak hívom őt [...] A többiek egymásra zuhogott gondolatok, amibe csak a költő érezhetett mély, komoly tartalmakat. Az ő világán kívül senki más meg nem érti őket. Ki tudná megmagyarázni az Oly friss egymásra dobált gondolatait. [...] Sokkal több kéziratot találtam Kesztner Zoltánnál. József Attila évekig lakott Kesztner Zoltánéknál, és három hatalmas füzetnyi kéziratot hagyott náluk, ahol mint családtag élt. Kesztner Zoltán, dr. Gyenge Miklós, Saitos Gyula és dr. Espersit János leánya, dr. Árva Józsefné különben sokat meséltek József Attila életéről, és meglehetősen megcáfolták azt a képet, amit dr. Galamb Ödön adott József Attila makói életéről. Főleg József Jolánnak öccséhez való viszonyában forognak közkézen hamis képek. A makói évek közvetlen szemlélői nem látták József Jolán gondoskodását olyan testvériesnek és folytonosnak, mint ahogy azt Jolán és Galamb Ödön megírják. Csornyák Emillel, a makói gimnázium akkori tornatanárával és internátusi nevelő tanárával folytatott beszélgetéseim is meggyőztek arról, hogy József Jolán urának Attilával szembeni gyanakvó ellenszenve miatt nem nagyon viselte a szívén öccsének sorsát. A Kesztner Zoltánnál talált kéziratok zöme között versek kéziratgyűjteménye, de közöttük is, főleg a Lovas a temetőben című füzetben sok eddig közieden vers van. A Kesztner-féle gyűjteményből azonban legérdekesebb a Legutolsó harcos ajánlóverse, ami eddig szintén ismeretlen; Kesztner Zoltán bátyám fogadja [...] A Versek című füzetben szintén sok ismeretlen vers akad. Itt József Attila mintha megkísérelt volna egy úgynevezett „hazafias” költészet útján haladni. Szent jobb ünnepén című verset ír, Vata, Bocskay, Kossuth kerülnek egy szakaszba. Ezek a versek azonban erőtlenek, és álpátosz villog az olvasó szemébe belőlük. „A bősz magyar vér nem buzog?” kér[di] eléggé nem József Attilá-s stílusban. Ebben a kis cikkben nincsen elég idő arra, hogy az eddig meglelt több mint félszáz eddig ismeretlen József Attila-verset elejétől végig magyarázzuk. A közöltek is mutatják a későbbi József Attilát, mint ahogy legelső kötetében, a Szépség koldusa ban, és amit 16 éves korában adott ki, már a megtalált úton haladt előre. Búcsúzóul ideiktatjuk még Aratás előtt című szonettjét. [...] Szegedi Napló, 1942. április 5. 381