Páskándi Géza: A megvallás avagy: Van-e lélek-röntgen? Vallomások, emlékiratok (Budapest, 1999)
Appendix
Nagyon modern: a groteszk-szürreális vonulatban nálunk alig akadhat párja a század elején. Nagyon modern: az idegenség és törvényenkívüliség kérdését lényegében egyidejűleg fogalmazza meg Kafkával: Zord bűnös vagyok, azt hiszem, / de jól érzem magam ,/ csak az zavar e semmiben, / mért nincs bűnöm, ha van. íme: A per létezése, léthangulata verssorokban. Egy főbb erkölcsi törvénnyel akarnának ők azonosulni, amely mindenkire nézvést nagyjából ugyanazt jelenti: Ez hát az önazonosság keresése. Ki fogad be? Ki méltóhoz hasonlatos? Az asszimilációk lélektana. Mindenféle asszimilációé: legyen etnikai, vallási, osztályos vagy ízlésbeli-habitusteremtő... Ahogy Kafka nem jut be a „kastélyba”, ugyanúgy érzi kirekesztettségét József Attila: nekem távol anyám, rokonom van / ezek idegenek... De nála a „van anyám, van rokonom” még akkor is perdöntőén hangsúlyos, amikor már rég megírta: nincsen apám, se anyám... vagyis anarchiás indulatú versét. Nála az „árvagyerek-attitűd” életérzés, rávetül a világra, az egész sorsra. Erre persze nem lehet nemzeti jövendőt építeni, hiszen a „lelencnemzet” fogalma nemcsak honpolgárt sértene, de igaztalan is volna - viszont, aki ezt egyénileg éli meg s ábrázolja, az éppen hogy a nemzethez tartozás nagyszerűségét hirdeti kimondva és kimondatlanul. Szinte gyermekin. Mert aki panaszolja idegenségét - ezzel dicséri a Meghitt Otthonost. Az otthonlevést egy adott Történelem Házában. Aki pedig megveti ezt az otthonosságot, lehet csupán sértett, merthogy ő tán nem kellett egy közösség kebelére. József Attila tudata, lelke szétszabdalt... Végül is a költő ifjúkora a háború és Trianon utáni ifjúkor, ez ettől oly ismerős nemzedékeinknek. A benne lévő megosztottságok hajtják föl a bizonytalanság, a „kavargás” egyik fő motívumát. Lelkében ott „kavarog” a Duna-menti történelem, a hősök igazi „mitteleuropéerség” ez, mely adekvátan e tájak szülötte. Nem véletlen, hogy Freud és nagy iskolája is Bécsből indult, a Monarchiából, amelynek tarka nemzetiségi térképe kínálva kínálta a neuraszténiát, hisz260