Pomogáts Béla (szerk.): József Attila: A Dunánál - Egy vers (Budapest, 2010)

Tverdota György: József Attila, 1936. május

mintegy a „vezércikk” szerepét volt hivatva betölteni, azaz költői emelkedettséggel megpendítem az esszék közös alapgondolatait. A koncepció kialakítását szolgáló értekezlet után József Attila eltűnt barátai szeme elől. A kézirattal csak a legutolsó pillanatban készült el, s a nyomdában maga is részt vett a tördelés munkafo­lyamatában. A késlekedés jelzi, hogy az alkotási folyamatban vá­ratlan nehézségek merülhettek föl. De hát ez a lehető legtermésze­tesebb dolog, a formateremtés nagyon sok más alkotónál is kínló­dások árán, gondolati és poétikai akadályok leküzdése révén megy végbe. Csakhogy 1936 májusa egyben az az időszak is volt, amikor a költő írásos pszichoanalitikai vallomásainak zöme született. Az Átmentem a Párisiba (május 14.) és a Szabad-ötletek jegyzéke két ülésben (1936. május 22. és 24.) című szövegek keltezése fölösle­gessé teszi ennek bizonygatását. de - mint látni fogjuk - a Sárga­­hajúak szövetsége is ugyanekkor jött létre. Egyedül a Pszichoana­lízis című „komédia” kelte bizonytalan. Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy elegendő elolvasni a prózai vallomásokat, hogy az ol­vasó tisztába jöjjön azzal, mi zajlott le a költő lelkében a megírás pillanatában. Mivel a bennük foglalt emlékek, kijelentések, ítéletek a költő analitikus kezelése során bukkantak föl, fogalmazódtak meg, igazi jelentésük kiderítése alapos mélylélektani ismereteket követel, módszeres interpretáció eredménye lehet csupán. Az út, amely a tematikus szám kollektív tervétől vezet az al­kalmi vers születéséig, gondolatilag rekonstruálható. A szabad asz­­szociációs szövegek keletkezése az analitikus kúra munkamódsze­rei, szempontjai ismeretében ugyancsak végigkövethető. Mi azon­ban sem egyik, sem másik utat nem választjuk, hanem abból indu­lunk ki, hogy a költeményt és a mélylélektani vallomásokat ugyan­az a személy, ugyanabban az időpontban hozta létre. Az egyidejű­leg folyó, de más-más irányba tartó, más-más típusú szellemi ter­mékeket produkáló tevékenység ugyanabból a forrásból fakadt, ugyanannak az alanynak a megnyilatkozása volt. Erre a mélyebben fekvő, homályba burkolózó hordozóra szeretnénk fényt vetni. Ezt 14

Next