Pomogáts Béla (szerk.): Nagy László: Ki viszi át a Szerelmet - Egy vers (Budapest, 2015)
Ki viszi át a Szerelmet - Diószegi András: Nagy László mitológiája
mint a korábbi. A változás mögött külső, objektív indítékokra kell elsősorban rámutatnunk. Időben első a személyi kultusz okozta dühös és keserű csalódás, majd a szocializmusban föllelhető hibák ellen forduló kritikai szenvedély; s végül az a felelősségérzet, amely a nép nevében, de az egész emberiségért ébred benne is korunk világtörténelmi eseményei nyomában. Mindezek a motívumok szimpla népi-plebejusi költőből fokozatosan átalakítják tágasabb, stratégiai dimenziókban látó, „szocialista humanista” lírikussá. József Attila sem a „marakodás”, a napi csatározások programja immár, hanem a „megváltatlan földi lét” megválthatóságának szimbóluma. A költői elkötelezettség gondolatának átalakulása, az osztályharc programjának egyetemes emberi programmá mélyülése jellemző József Attila költői fejlődésére is. Mégsem mondhatjuk, hogy Nagy László azok közé a költők közé tartozik, akiknél ezen egyetemes elkötelezettség vállalása egyszersmind a József Attila-i költői módszer egyenes vonalú folytatását is jelenti. A Nagy László (és több mai költőtársa) körüli vita lényegi oka éppen ebben keresendő. Vállalja József Attila költői magatartásának emberi-etikai konzekvenciáit, ám egyúttal egy önálló költői módszer kialakítója. Igaz, hogy József Attila költői örökségében is ott van a szimbolizmus, a népköltészet mítoszainak és az avantgárd vízióinak az öröksége. De költészetének irányát, legsajátabb eredményeit tekintve mégis eminensen deszimbolizáló, demitologizáló költő. Az ő egész lírai forradalmának szenzációs sommája abban áll, hogy sikerült megteremtenie a lírai megérzékítésnek, „egyediesítésnek” tisztán logikai - tehát egy tudományos világnézet konzekvenciáin alapuló demitologizált formáját. Ezzel a törekvéssel szemben Nagy László líránk és egész művészetünk József Attila előtti állapotához megy vissza mintáért. Az ő igazi művészrokonai: Ady, Bartók, Csontváry, vagyis a modem magyar művészet legnagyobb mítoszt teremtő alakjai. Műfordítói tájékozódása is teljesen tudatos, igyekszik meghódítani a maga számára mindazt, ami költői koncepciója kimunkálásában segíti. S így lehet ihletett, egyenértékű interpretátora a bolgár népköltészetnek, Gongóra, Rimbaud, Garcia Lorca, Dylan Thomas költészetének. 10