Réz Pál (szerk.): Óda az észhez. In memoriam Vas István - In memoriam (Budapest, 1999)
Félbeszakadt nyomozás
azért, mert olyan szabad akartam volna maradni: elvégre nagy léhaság lett volna, hogy ha annyira kérik tőlem, hogy, mondjuk. X. Y.ról írjak verset, hát akkor semmiképpen sem akarom ezt megcsinálni. Nem, hanem azért, mert más dolgom volt. le voltam kötve másra. mást kellett csinálnom, másféle kényszer alatt álltam. A költői szabadságra visszatérve egy pillanatra, annak is legtöbbször kényszer az oka. ha igazán jó végre jut. Megint csak egy példát, valamikor a húszas évek vége felé történt. Benne éltünk a népdalfelfedezö lázban, és akkoriban jelent meg Bartók népdalgyűjtése, én otthon zongorán pötyögtettem. De egyúttal akkor voltam én avantgardista. Kassák lapjába írtam. Kassák-tanítvány voltam, tizennyolc éves koromban, és éppen egy dalt tanultam meg zongorán, ami így hangzott: Száraz fából könnyű hidat csinálni. Jaj, de bajos szép szeretői találni. Találtam én szeretőre, de jóra. Ki elviszen a bánatos hajóra. Hát ez nagyon tetszett nekem, egyébként nyilván József Attila is ugyanebben az időben hallotta vagy tanulta ezt. mint én. mert akkortájt irta azt a versét, amelyikben megtaláljuk ezt a képet („annyira szerette / kedvesét eme, / hogy hajóra szállt s az / elsüllyedt vele"). Na és akkor lementem a Magyar Korona kávéházba, ahol ott ült Kassák, és mondtam neki. lelkesen, micsoda nagyszerű dal ez! Kassák mogorván hallgatta, és azt mondta: „Ez. uram, ez csak olyan rímkényszer, hogy találtam én szeretőre, de jóra, ki elviszen a bánatos hajóra." Hát az isten áldja meg azt a kényszert, ami ilyesmit kényszerít az emberre. És miért ne valljam be: én azt hiszem, ha az ember költő, akkor kényszer alatt dolgozik, vagyis nem azt írja, amit akar, hanem amit kell. amit meg kell írnia. Különben hogy mernék én. mondjuk, a gyomorfekélyemről verset írni, ha azt gondolnám, hogy ez az én „kényem", ahogy József Attila mondta, hogy megengedem magamnak ezt a szabadságot. Az volt az érzésem, hogy erről kell írnom, ezen át valami valamit meg akar írni - valami, nem én. pedig engem személyesnek és racionálisnak is gondol247