Sárközy Péter: Itália vonzásában. Esszék, tanulmányok - Magyar esszék (Budapest, 2014)

Kapcsolattörténet

önnön sivársági érzésemnek formákba állása érdekel. Ezért - sajnos - a baloldalon sem lelem költő létemre a helyemet - ők tartalomnak látják - s félig-meddig maga is - azt, amit én a rokontalanságban egyre nyomasztóbb öntudattal formaként vetek a papírra.”1 József Attila érett költészetében a proletariátus elidegenült (ki­zsákmányolt) létét képes volt költőileg formába önteni, „formák­ban” látni, éppúgy, mint saját, önnön elidegenedettségét és egyre fojtogatóbb magányát, mely a Bóka-féle cikkben nem tárgyalt „tra­gikus vég” igazi oka és kiváltója volt. Meggyőződésem szerint en­nek a kései, érett József Attila-i költészetnek, költői látásmódnak és ars poeticának kiformálódásában volt - döntő - szerepe József Atti­la találkozásának Benedetto Croce esztétikájával. Számomra, József Attila életművének tanulmányozásakor a valójában érdekes kérdés nem annyira az, melyet igen érzékenyen és esztétikatörténeti szem­pontból helyesen vizsgáltak a magyar kutatók, hogy mennyiben volt helytálló vagy felületes József Attila „Croce-kritikája”, hogy meny­nyiben lelhetők fel párhuzamok Croce és József Attila (illetve Gadamer) esztétikai gondolkodása között, hanem az a tény, hogy a crocei esztétikával való beható foglalkozás, ha tetszik, a crocei intu­­íciós elmélet kissé igaztalan marxista kritikája mennyiben járult hozzá ahhoz, hogy József Attila ki tudta formálni önmaga - költé­szete - számára azt a sajátos - intuicionista - költői látásmódot, melyben a „tartalom” feloldódik a „formában”, maga a forma lesz a költői mondanivaló egyetlen kifejeződése. Igaz, érdemes rámutatni, mint azt Sallay Géza tette, hogy József Attila Croce-kritikája az első világháború előtt magyarra fordított Esztétika szövegének ízekre szedésén alapul, és tulajdonképpen ugyanazokon a helyeken lát vitatható pontokat Croce intuíciós el­méletében, melyet az olasz esztéta későbbi, húszas években írt és publikált, József Attila által láthatólag nem ismert esztétikai munká­iban tovább finomított, egészen a Brit Enciklopédia számára József Attila kritikai jegyzeteinek megfogalmazása idején 1931-ben írt 1 1 József Attila válogatott levelezése i. m. 318. 187

Next