Sárközy Péter: Itália vonzásában. Esszék, tanulmányok - Magyar esszék (Budapest, 2014)
Kapcsolattörténet
Aesthetica in Nuce végső szintéziséig.1 Ám József Attila költészete szempontjából nem ez a fontos, hanem saját költészetértelmezésének kiérlelődése. Igaz, szemináriumi foglalkozásokra készített előadásait igen nagy gonddal készítette, de semmiképp sem önálló publikálás, vagy egy új marxista esztétika kidolgozásának szándékával. 1926-ban már alkalma volt megismerkedni Lukács Györggyel, aki az új marxista esztétika kidolgozásán dolgozott. Ám később azt is tapasztalnia kellett, hogy Moszkvában, ahol akkor Lukács György is élt és dolgozott, nemcsak félremagyarázzák, de nem is értik, hogy miben is áll költészete, a szocialista költészet lényege.1 2 József Attila az Esztétikai töredékekben, melyeket, Töttössy Beatrix fordított olaszra,3 és az Irodalom és Szocializmus tanulmányában (melyet Olaszországban először az Esztétikai töredékekkel együtt Gianni Toti és Marinka Dallos jelentettek meg fordításban még 1963-ban4) nem önálló esztétikai elmélet kidolgozására törekedett, hanem arra, hogy fiatal hallgatóságának, de főként - éppúgy, mint 1928-ban Jolánhoz írt levele esetében - önmaga számára világosan megfogalmazza, hogy miben is áll a művészi intuíció, maga a művészet, és ehhez számára Croce intuíciós elméletének bírálata adott kiindulópontot. József Attila nagy költő és nagy „elme” volt, de nem volt esztéta, és nem hiszem, hogy jogos lenne szigorúan tudományos alapon is 1 Sallay Géza: Az intuíció József Attilánál és Crocénál i. m. 197-200. 2 A moszkvai Sarló és Kalapács júniusi számában közölt Magyar Proletárírók Platformtervezetének szerkesztésében Lukács György nem vett részt, a József Attilát a „fasizmus táborába” soroló írás aláírói Barta Sándor, Hidas Antal, ülés Béla, Kiss Lajos, Madarász Emil, Matheika János és Zalka Máté voltak. Vö: Horváth L: József Attila és a párt. In: „Miért fáj ma is?” Az ismeretlen József Attila. Szerk, Horváth I. és Tverdota Gy., Budapest, Közgazdasági, 1992. 3 A. József: La coscienza del poeta, a cura di B.Töttössy, Roma, Lucarini, 1988,34-68. 4 A. József: Letteratura e socialismo. Il Contemporaneo, 1963, 59, Frammenti estetici, Cratilo 1963, 10. - mindkettő M. Dallos és G. Toti fordításában. Vö.: P. Sárközy: La linea Petőfi-Ady-József nella cultura ungherese. Előszó in: La grande triade della poesia rivoluzionaria ungherese. Petőfi, Ady, József, a cura di G.Toti, Roma, Fahrenheit, 451, 1999. 188