Sárközy Péter: Itália vonzásában. Esszék, tanulmányok - Magyar esszék (Budapest, 2014)

Kapcsolattörténet

beszélni „József Attila esztétikájáról”.1 József Attila nem írt igazi esztétikai munkákat, nem volt marxista elméletíró, éppúgy, mint ahogy Antonio Gramsci, Croce olasz „vitapartnere” sem volt filozó­fiatörténeti értelemben „marxista filozófus”. Gramscinak, aki ugyan a torinói egyetemen komolyan foglalkozott filozófiai és nyelvészeti stúdiumokkal (akárcsak a fiatal József Attila Szegeden), nem ada­tott meg, hogy „elméleti” író legyen, mint az általa „Lukács pro­fesszornak” nevezett Lukács Györgynek. A fiatal Gramsciból előbb művészeti, majd politikai újságíró lesz, aki az első világháborút kö­vető politikai harcok idején az olasz baloldal meghatározó alakjává, az Olasz Kommunista Párt egyik alapítójává és vezetőjévé válik. Ezt követi az emigráció, majd a börtön, és csak a haláláig tartó bör­tönbüntetés alatt, a politikától és az élettől elzárva kezd el foglal­kozni behatóbban (de ahogy ő írja, nem „für ewig” ) filozófiai és művészeti kérdésekkel, igy Benedetto Croce filozófiájának „törté­nelmi materialista” kritikájával is.1 2 Börtönfüzeteit azonban csak önmagának írta, talán egy későbbi munkára gondolva (bár súlyos betegen erre túl sok esélye nem lehetett). Ezeket jelentették meg a háború után a híres börtönfüzetek témák szerint csoportosított köte­teiben. így létezik egy Gramsci-féle „Croce-könyv”, de nem létezik valamiféle önálló, Gramscihoz köthető elmélet.3 A Börtönfiizetek ránk 1 Forgács L.: József Attila esztétikája, Budapest, Magvető, 1965. Tverdota Gy.: Ihlet és eszmélet. József Attila a teremtő gondolkodás költője, Budapest, Gondolat, 1988. Mik­lós T.: József Attila metafizikája, Budapest, Magvető, 1988, B. Töttössy: Introduzione. In: Attila József: La coscienza del poeta, Roma, Lucarini, 1988, DÍ-XXVI. 2 Szauder J.: Croce marxista kritikája. In: Szauder J.: Olasz irodalom - magyar iro­dalom, Budapest, Szépirodalmi, 1963, 306—310. 3 Sárközy P.: A marxista irodalomelmélet kialakulása Olaszországban. In: A mar­xista irodalomelmélet története a kezdetektől 1945-ig. Szerk.: Nyíró L. és Veress A., Budapest, Kossuth, 1974, 341-362. Antonio Gramsci irodalomszemlélete. In: „Az újnak tenni hitet". Szerk.: Illés L. és József F., Budapest, Akadémiai, 1977. Irodalom, művészet, társadalom Antonio Gramsci kultúrafelfogásában. Nagyvilág, 1977, 8, 212-219. Nemzeti irodalom vagy népszerű irodalom Gramsci elméletében. Helikon, 1976, 1, 17-22. Gramsci Pirandello-kritikája. Filológiai Közlöny, 1978, 2, 226-232. 189

Next