Sárközy Péter: Itália vonzásában. Esszék, tanulmányok - Magyar esszék (Budapest, 2014)
Magyar írók és a magyar irodalom Olaszországban
lójának, annyira, hogy a Mondadori Klasszikusok sorozata 1993- ban az ő fordításában jelentette meg Byron összes költeményeit. A nyolcvanas évekig Kemény szinte teljesen elzárkózott a Magyarországgal való kapcsolatfelvételtől. Ennek nem (annyira) politikai, hanem elsősorban érzelmi okai voltak. Amint maga is bevallotta: „félt saját gyermekkora emlékeitől”. A feloldást minden bizonnyal a magyar irodalommal való intenzívebb kapcsolatfelvétel segítette elő, amikor olaszországi magyar barátai kérésére, unszolására elkezdett magyar költők, Kosztolányi, Ady, Pilinszky és József Attila verseinek fordításával foglalkozni.1 (Volt tanítványommal, Nicoletta Ferronival közösen írt József Attila monográfiánk számára 1995-től egy egész kötetre való verset fordított le, melyet 2005- ben sikerült önálló kötetben is megjelentetnünk.1 2) Ezt a magyarországi neo- és posztavantgárd mozgalom költőivel, mindenekelőtt Szkárosi Endrével, majd Szőcs Gézával való kapcsolatfelvétel követte, mely során irodalomtörténész-előadóként Magyarországra többször is meghívták. A Magyarországgal és a magyar irodalommal való kapcsolatfelvétel, illetve szeretett édesanyjának és nevelőapjának elvesztése vezethették arra, hogy olaszul írt verseiben már korábban is előforduló kisebb életrajzi utalásokon túl is foglalkozzék magyarságával, hogy mit is jelent számára, olaszul író magyar költőnek lenni (ahogy ő maga fogalmazta meg). így született meg a 12 énekből álló kis-eposza, helyesebben, hosszúverse, a tassói Megszabadított Jeruzsálem és az általa is fordított Ezra Pound Cantosamak. stílusát modem formában felidéző La Transilvania liberata. Elogy miért épp Erdély és nem Hungária szerepel a címben, erre a kérdésre a pontos választ csak a szerző tudná megadni, hiszen családja nem erdélyi származású, és maga is csak most, könyvének 1 Tomaso Kémény első magyar fordításai a Rivista di Studi Ungheresi első számában jelentek meg. „R.S.U.” 1996, 1, 99-105. 2 Attila József: Flora, amore mio, a cura di N. Ferroni e T. Kémény, Roma, Bulzoni, 1995; N. Feroni-P. Sárközy: Senza speranza. Esistenzialismo e socialismo nell’opera di Attila József. Roma, Bulzoni, 1999; Attila József: Poesie, a cura di T. Kemény e P. Sárközy, Roma, Lithos, 2005. 311