Sárközy Péter: „Mért ne legyek tisztességes!” József Attiláról - Magyar esszék (Budapest, 2018)
"A legenda oda". József Attila-problémák a tények tükrében
cializmus eszméivel is.1 1927 végén tér haza Magyarországra, verseit a Népszava, a Magyar Szociáldemokrata Párt lapja és kisebb radikális lapok közük. 1929-ben jelenik meg a Nincsen apám se anyám című kötete, mely alapján a kritika egyértelműen mint baloldali költőt értékeli. 1930-ban már aktívan részt vesz a hazai munkásmozgalom küzdelmeiben, és minden bizonnyal az illegális Kommunista Párt tagja lesz.1 2 Mozgalmi verseit Döntsd a tőkét, ne siránkozz! és Külvárosi éj címmel jelenteti meg 1931-ben és 1932-ben. Szemináriumokat vezet ifjúmunkások részére, elméleti tanulmányokat, kritikákat ír a szocializmus eszmekörében. A mozgalmi életben talál asszonyra és társra, Szántó Juditra is. Ám ez a kiegyensúlyozottnak és boldognak látszó időszak nem tartott sokáig. A biatorbágyi merényletet követően, 1931-ben kihirdetik a statáriumot, 1932-ben a rögtönítélő bíróság halálra ítéli Sallai Imrét és Fürst Sándort. Az illegális mozgalom nehéz helyzetbe kerül. Ugyanakkor 1931-ben a moszkvai magyar emigráció lapjában, a Sarló és Kalapácsban közzétett Magyar Proletárírók Platformtervezete szerint József Attila a fasizmus táborában keresi a kiutat. 1933-ban az illegális párt elméleti folyóiratában, a Társadalmi Szemlében is kemény kritika jelenik meg a Külvárosi éj című kötetéről, mely kétségbe vonja József Attila költészetének szocialista jellegét. Ezt követően megszakad a kapcsolata az illegális mozgalommal. Ezzel egy időben jelentkeznek idegbetegségének első tünetei, elhidegül, majd megszakad Szántó Judithoz fűződő viszonya is. 1934 végén jelenik meg gyűjteményes kötete, a Medvetánc, melyért a Baumgartenkis-díjban részesül. Rendszeres pszichoanalitikus kezelésre jár, és beleszeret az analízist vezető Gyömrői Editbe, akihez a Nagyon fáj-kötet szerelmes verseit írja. 1936-ban az akkor alapított Szép Szó című folyóirat társszerkesztője lesz,3 de a rendszeres munkavégzést megakadályozza betegsége, kétszer is idegszanatóriumban kezelik. 1936 decemberében jelenik meg verseskötete, a Nagyon fáj. A következő év elején ismerkedik meg Kozmutza Flórával (a későbbi Illyés Gyulánéval).4 1937 nyarán újabb krízis után a Siesta Szanatóriumban kezelik, majd nővérei leviszik magukkal Balatonszárszóra, ahol egy kis panziót vezetnek. Itt élt egészen haláláig, 1937. december 3-ig, amikor a szárszói vasútállomáson öngyilkosságot követett el. Ennyi az életrajz váza, mely a tragikus véget követően azonnal legendák szülője lett. Már a halálhírét is úgy adják tudtul a napilapok, hogy „az őrült költő” vonat alá „vetette magát”.5 A tragikus halált visszavetítve az egész életre, alakul 1 Szabolcsi Miklós: Érik a fény (JózsefAttila élete és pályája 1923-1927). Budapest, Akadémiai, 1977. 2 Szabolcsi Miklós: „Kemény a menny"'. József Attila és pályája 1927-1930. Budapest, Akadémiai, 1992. 3 József Attila és a Szép Szó. Szerk.: Hegyi Béla és Tarján Magda. Budapest, Lapkiadó, 1987.-A Szép Szó. Vál. és szerk.: Bozóki András. Budapest. Kossuth-Magvető, 1987. 4 Illyés Gyuláné: József Attila utolsó hónapjairól. Bp., Szépirodalmi, 1987. 5 Kortársak József Attiláról. I. 541-600. 8