Sárközy Péter: „Mért ne legyek tisztességes!” József Attiláról - Magyar esszék (Budapest, 2018)
A Nagyon fáj költészete
[Már régesrég...], melyben a féreg szó konkrétan utal a kafkai féreggé válás metamorfózisára, jellegzetesen „József Attila-i verssé” válik, mert a költő a motívumot az Eszmélet VI. részében kifejtett gondolat irányába „viszi” tovább („Rab vagy, amíg a szived lázad / úgy szabadulsz, kényedül / nem raksz magadnak olyan házat, / melybe háziúr települ”): [Már régesrég. ..] Már régesrég rájöttem én, kétéltű vagyok, mint a béka. A zúgó egek fenekén lapulok most, e költemény szorongó lelkem buboréka. Gondos gazdáim nincsenek, nem les a parancsomra féreg, mint a halak s az istenek, tengerben és egekben élek. Tengerem ölelő karok meleg homályu, lágy világa. Egem az ésszel fölfogott emberiség világossága. József Attila Isten-keresése1 A bűnversek és József Attila kései versei Isten-keresésének összefüggésére a kérdéskörrel foglalkozó kutatók egyaránt rámutattak, mindenekelőtt Beney Zsuzsa volt az, aki több tanulmányában is a „bűn-büntetés-ártatlanság” kérdéskör „egyetlen közös vonatkozási pontjaiként a József Attila-versekben a sajátos Isten-képet meghatározó morális igényt emelte ki”.2 ' Erről a kérdésről egy külön tanulmánykötetet jelentetett meg szerkesztésemben és bevezető tanulmányommal a Szent István Kiadó. A kötet Beney Zsuzsa, Lengyel András, Melczer Tibor, Scheiber Sándor, Sík Sándor tanulmányai mellett tartalmazta a Kelényi István által József Attila Istenes-verseiből összeállított, 1993-ban, a Szent István Társulatnál már megjelent versantológiát is (Föl a szívvel. Az Isten-kereső József Attila. Szerk.: Sárközy Péter. Budapest, Szent István Társulat, 2005.). Ezt követően József Attila születésének 100. évfordulójára az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Római La Sapienza Tudományegyetem együttműködésében három ülésszakból álló konferenciasozatot szerveztünk Budapesten, Piliscsabán, majd Rómában a 20. századi magyar költészetben jelentkező Isten-keresés kérdéséről. A budapesti két konferencia aktái Sipos Lajos szerkesztésében A véges végtelen. Az Isten-élmény és Isten-hiány a XX. századi magyar költészetben címmel jelentek meg 2006-ban az Akadémiai Könyvkiadó gondozásában, Finta Gábor és Sipos Lajos szerkesztésében. A római konferencia tanulmányai a Római Magyar Akadémia évkönyvében (Ammario dell Accademia d’Ungheria in Roma. 2005/2007.), illetve a Római Tudományegyetem Rivista di Studi Ungheresi című hungarológiai folyóiratának 5/2006. számában jelentek meg olasz nyelven. 2 Beney Zsuzsa: József kései verseinek Isten-képe. Vigilia - JózsefAttila-tanulmányok. 231-297. - Az ártatlan bűn kérdése. Irodalomtörténet, 1994. 1-2. 263—266. 105