Sárközy Péter: „Mért ne legyek tisztességes!” József Attiláról - Magyar esszék (Budapest, 2018)
"A legenda oda". József Attila-problémák a tények tükrében
A „forradalmárt” mintázza az a fényképfelvétel is, amelyen favágópózba áll az akkori jó baráttal és „harcostárssal”, Illyés Gyulával a fényképezőgép lencséje elé.1 Ugyanez a forradalmárpózba kényszerült József Attila fogja megtámadni a kor legtekintélyesebb költőjét, Babits Mihályt a Nyugat szerkesztőváltása körüli vihar idején, A Toll 1930. januári számában.1 2 A különnyomatban is megjelent bírálat nagy visszhangot váltott ki, mert a fiatal költő mindenekelőtt azt kívánja kimutatni, hogy a mindenki által becsült költő rossz verseket ír, sőt átírja Az Istenek halnak, az ember él című kötet egy-egy versét, megmutatva, hogy miként is lehetne jó verset imi. A megbántott költő fejedelem nem foglalkozik külön József Attila bírálatával, de az őt ekkor ért támadásokra keményen válaszol: „Ám jönnek a kis sakálok, a jobboldali és baloldali senkik... a minden tehetség irigyei: ők biztos találnak ugatni okot ezután is.”3 Erre válaszol József Attila az Egy költőre című versében: Sakált kiált, hollót hörög, ki jól dalolni restel; és idenyög a Daia-dög, az éveire mester. Nem a szipolyt, ő azt gyalázza, kinek nem álma pálmaháza. A vers az ötvenes évek Babits-ellenes támadásaiban újból és újból szerepelt, idézői megfeledkeztek arról, hogy maga József Attila nem vette át a verset gyűjteményes kötetébe, a Medvetáncba. 1931 szeptemberében arról számolnak be a lapok, hogy az ügyészség „izgatás” vétsége miatt elkoboztatta József Attila Döntsd a tőkét, ne siránkozz! című új verseskötetének példányait,4 és a kötetben található Villon-fordítások miatt szeméremsértés vádjával bíróság elé állítják. Még be sem fejeződik a Gadó-tanács előtti per, amikor újabb perbe idézik, immár a Sallai és Fürst megmentését célzó, a halálbüntetés elleni tiltakozó akcióban való részvétele miatt. 1933-ban viszont a költő neve a napilapok pletykarovataiban szerepel. Igen nagy port ver fel, hogy a költő élettársa öngyilkosságot kísérelt meg, mert a költő zsebében megtalálta egy másik nőhöz írt gyönyörű szerelmes vers, az 1 Négyszemközt az utókorral. József Attila fényképeinek ikonográfiája. Szerk.: Macht Ilona. Budapest. Fototéka 1980. 43., 44., 45. 2 József Attila: Tanulmányok és cikkek, 1923-1930. Szerk.: Horváth Iván és Tverdota György. Budapest, Osiris, 1-n. 1995. 3 Babits Mihály: A Nyugat és az akadémizmus. In: Babits Mihály Müvei. Esszék és tanulmányok. Budapest, Szépirodalmi, 1978. II. 268. 4 Kortársak József Attiláról. I. 208—232. 16