Sárközy Péter: „Mért ne legyek tisztességes!” József Attiláról - Magyar esszék (Budapest, 2018)

Kultusz vagy manipuláció? Újabb tanulmányok

KULTUSZ VAGY MANIPULÁCIÓ? Újabb tanulmányok Miért fáj nagyon AZ „ISMERETLEN JÓZSEF ATTILA”? Amikor 1967-ben, egyetemista diákként szemináriumi dolgozatot készítettem kedvenc költeményemről, József Attila Kései siratójárói (mely később, hála Szauder József professzornak, meg is jelent az Irodalomtörténeti Közlemények 1971. 6. számában), akkor a József Attila-„szakirodalom” áttanulmányozása arra döbbentett rá, hogy a szocialista költő életét hazug legendák fogják körül, a versek keletkezését magyarázó leveleket, kéziratokat „zárt anyagként” ke­zelik. A Kései sirató kapcsán a legfájóbb a Szabad-ötletek jegyzéké nek sorsa volt, melynek tragikus szépségéről, megdöbbentő mélységeiről a Németh An­dor által 1938-ban közzétett részek alapján már minden érdeklődő meggyőződ­hetett, mégis József Attila Összes Müvei 111. kötetének Szabolcsi Miklós által szerkesztett, 1967. évi „akadémiai kritikai” kiadása a 2 327 soros írásműből mindössze a már korábban is közölt 216 sort tette közzé, mert a szerkesztők úgy ítélték meg, hogy a teljes szöveg „kórlelet értékű”, és ezért „a nyilvánosság elé nem tartozó”. így aztán nem lehet csodálkozni azon, hogy a legfájdalma­sabb „kései siratok” esetében is a verseket létrehozó fájdalom és szorongás okai helyett a verselemzésekben továbbra is a sanyarú proletár sorsról és a „hős” mamáról, Gorkij Pelageja Nyilovnájának magyar társáról papoltak. Valóban, a József Attila-tanulmányok egyik legzavaróbb momentuma az volt, hogy a kutatók az egymás közt folytatott vitáik során nagy előszeretet­tel hivatkoztak olyan József Attila-írásokra, levelekre, tanulmány- és verstö­redékekre, melyeket csak ők ismerhettek, a többi József Attila iránt érdeklődő azonban nem, hiszen ezek továbbra is „zárt anyagnak” számítottak az 1957-es József Attila Emlékkönyvvel együtt. Természetesen azért titokban készültek másolatok, amelyek aztán „szamiz­­dat” formában kézről kézre jártak. A Szabad-ötletek jegyzékét egy ilyen heve­nyészett másolat alapján 1983-ban közölte a kanadai Arkánum című folyóirat, és ennek alapján készült Jordán Tamás nagy sikerű színházi előadása. Ilyen előzmények után érkezett a jó hír, melyet elsőként Valachi Anna jelen­tett be az Irodalomtörténeti Közlemények 1988. évfolyamában közölt tanulmá­nyában, hogy József Attila pszichoanalitikai jellegű, eddig kiadatlan írásai „ha­marosan egy kis példányszámú könyv lapjain is megjelennek”. A kötet azonban 209

Next