Sárközy Péter: „Mért ne legyek tisztességes!” József Attiláról - Magyar esszék (Budapest, 2018)
Kultusz vagy manipuláció? Újabb tanulmányok
Croce József Attiláról - József Attila Crocéról A téma, melyet a nemzetközi konferencia szervezői számomra kijelöltek, igen nehéz feladat elé állított. Nehéz és szép feladat, mert egyrészről mint Olaszországban magyar irodalmat tanító tanár tudom, hogy nem volt felesleges olasz filozófiatörténészek és esztéták figyelmét felhívni arra, hogy a 20. század egyik legjelentősebb magyar költője, József Attila behatóan foglalkozott Benedetto Croce esztétikájával és intuíciós elméletével, valamint az sem, hogy Benedetto Croce volt az első külföldi „felfedezője” József Attila költői nagyságának. Ugyanakkor nagyon nehéz is a feladat, mert a konferencián részt vevő magyar kollégák is jól tudták, hogy a kérdéssel több ízben is igen alaposan foglalkoztak már a magyar kutatók. A konferencián részt vevő Sallay Géza professzor, valamint Tverdota György is tanulmányt szenteltek a crocei intuíciós esztétika József Attila-i kritikájának,1 legutóbb pedig Fehér M. István jelentetett meg egy igen alapos elemzést a József Attila, Croce és Gadamer esztétikai gondolkodásában jelentkező párhuzamokról és kötődésekről. Magam is többször foglalkoztam azzal az érdekes párhuzammal, mely a magyar szocialista irodalom és gondolkodás egyik legjelentősebb képviselőjét és az olasz marxista elmélet egyik legkiválóbb és legeredetibb gondolkodója, Antonio Gramsci gondolkodásmódját összekapcsolja.1 2 József Attila először 1928-ban, egy nővérének írt levelében említi Crocét, és szinte a maga számára is felfedezi Croce sajátos müvészetszemléletét, majd a harmincas évek elején többször is foglalkozik szemináriumi előadásaiban Croce esztétikájával.3 Ezzel egy időben Antonio Gramsci, az olasz fasiszták börtönében börtönjegyzeteiben külön „füzetet” szentel Croce filozófiájának és esztétikájának elemzésére, és igen érdekes, hogy menynyire hasonló Gramsci és a fiatal magyar szocialista költő Croce esztétikájáról adott marxista kritikája.4 1 Sallay Géza: Az intuíció József Attilánál és Crocénál. In: ,A lét dadog, csak törvény a tiszta beszéd". Szerk. Fenyő D, György, Fráter Zoltán, Gelmczky György, Nagy András. Budapest, ELTE, 1980. 57-67; Tverdota György: József Attila és a crocei esztétika. Uo., 195-201. 2 Sárközy Péter: Benedetto Croce esztétikájának marxista kritikája Antonio Gramsci irodalomszemléletében. Magyar Filozófiai Szemle, 1978, 1. 131-140: Croce és Gramsci Magyarországon. In: Ellenszélben. Szerk. Szabó T., Szeged, 1993. 3 József Attila válogatott levelezése. Szerk.: Fehér Erzsébet. Budapest, Akadémiai, 1976. 178. 4 Sárközy Péter: Croce e Gramsci in Ungheria. In: Croce quarant 'anni dopo. A cura di J. Kelemen. Roma, Accademia d’Ungheria. E in P. Sárközy: Da fiumi deU’Ungaretti al Danubio di Attila József. Roma, Sovera, 1994, 277-283. 247