Sárközy Péter: „Mért ne legyek tisztességes!” József Attiláról - Magyar esszék (Budapest, 2018)
Kultusz vagy manipuláció? Újabb tanulmányok
válogatása (Istenes-versek, Edit-szerelem versei), de már címe is, Gridiamo a Dio [Istenhez kiáltunk], provokációként hatott.1 József Attila szocialista költészetének az olasz baloldali kultúrában kialakult „hagyományos” (sztálinista, ortodox) bemutatását végül az 1956-os „események” után Nyugatra menekült, a Petőfi-körben korábban szerepet vállalt Mészáros István számolta fel Angliában való letelepedése előtt, a milánói Lerici kiadónál 1964-ben megjelent példaszerű Attila József e l’arte moderna című monográfiájában, melyet (egy „kis” késéssel, 40 év után) 2004-ben József Attila és a modern művészet címmel magyar fordításban is kiadott a Lukács Archívum, a kötet korábbi magyar kiadását éppenséggel nem egészen támogató Agárdi Péter utószavával.1 2 Hasonlóképp Ady, Kassák és József Attila modernségét hangsúlyozta az akkor a római egyetemen tanító Klaniczay Tibor az Ungheria Oggi című folyóirat 1977. évi 7-8. számába írt tanulmányában.3 Klaniczay Tibort 1979 végén a római magyar tanszéken jelen tanulmány szerzője követte, aki már korábban Magyarországon is foglalkozott József Attila költészetével, illetve az olasz baloldali kultúra kérdéseivel, így 1980-ban, a költő születésének 75. évfordulója alkalmából a római egyetem magyar tanszékén és a Római Magyar Akadémián József Attila konferenciát rendezett, melynek anyagát az Ungheria Oggi 1980. évi 10. száma közölte. Ebben József Attilát immár a harmincas évek európai egzisztencialista irodalmának egyik legjelentősebb baloldali képviselőjeként mutattuk be az olasz közönség számára.4 József Attila és a freudizmus kapcsolatának kérdéseit ismerhette meg az olasz közönség Töttössy Beatrix, a Firenzei Egyetem tanárának 1989-ben kiadott válogatásában, melybe a 30-as évek esztétikai töredékei mellett felveszi a Szabad-ötletek jegyzékének férjével, Alberto Scarponi költő-fordítóval együtt készített olasz változatát is.5 Az addig Itáliában jobbára csak politikus költőként ismert József Attila szerelmi lírájának megismertetésében játszott fontos szerepet a Római Tudományegyetem magyar tanszékén doktorált Nicoletta Ferroni, aki József Attila szerelmi költészetéről készített dolgozatával az MTA Tudományos Bizottságának kandidátusi címét nyerte el. A római magyar tanszék által megjelentetett magyar filológiai szemlében, a Rivista di Studi Ungheresi 1993. évi 7. számá-1 Finzi, Gilberto és Sandro Badiali: Gridiamo a Dio. Parma, Guanda, 1963. 2 Mészáros István: Attila Józsefé l’arte moderna. Milano, Lerici, 1964: magyarul. József Attila és a modera művészet. Ford. Csala Károly, utószó Agárdi Péter. Budapest, Argumentum-Lukács Archívum, 2004. 3 Klaniczay Tibor: Ady, Kassák, József: la nascita della poesia moderna ungherese. Ungheria Oggt, 1977. 7-8. 4 Sárközy, P.: Attila, figlio di Sisifo: amore, socialismo e morte nella poesia di Attila József [Sziszifosz mítosza: szerelem, szocializmus és halál József Attila költészetében], Ungheria Oggi, 1980. 10. 5 Attila József: La coscienza del poeta [A költő öntudata]. Szerk. Aiberto Scarponi és Beatrice Töttössy. Roma, Lucarini, 1989. 257