Sárközy Péter: „Mért ne legyek tisztességes!” József Attiláról - Magyar esszék (Budapest, 2018)
Kultusz vagy manipuláció? Újabb tanulmányok
életművét jellegzetes „olasz rokokó költészetnek” nevezni1), mely a „népi forradalmár” Petőfi Sándor, a „polgári radikális” Ady Endre és a „proletár” József Attila költészetében teljesedett ki. E szerint a felfogás szerint - melynek fő kidolgozója az 1945-ben Moszkvából hazaküldött, hírhedt politikai „négyesfogaf ’ kulturális ügyekkel foglalkozó tagja, Révai József volt - a 19. században ugyan volt egy-két „haladó” költőnk, mint Kölcsey vagy Vörösmarty, de azért biztos, ami biztos alapon, a „lobogóra” egyedül csak a „népi forradalmár” Petőfi nevének kellett felkerülnie (ld.: Horváth Márton: Lobogónk Petőfi. Szikra, 1950). A kultúra területén mindenható Révai Józsefnek az ötvenes években a jelentős írók (Szabó Lőrinc, Kassák Lajos, Déry Tibor, Németh László és mások) tönkretételén túl, egyik fő időtöltése az úgynevezett „Petőfi-Ady-József Attila vonal” csiszolgatása volt, melyhez megtalálta a megfelelő embereket. Petőfi Sándor életműve az 1956 utáni évtizedek fő kultúrpolitikusának, Pándi Pálnak a „hitbizománya” lett, az Ady-kép átformálását pedig Pándi pártbeli ellenfele, Király István vállalta magára, míg a József Attila-kép „helyessége” fölött maga Révai József őrködött, olyannyira, hogy az 1956-os forradalom és az azt követő megtorlások kellős közepén, egyedüli régi emberként hazatérve Moszkvából, súlyos betegen sem volt jobb dolga, mint kötetbe gyűjteni és megjelentetni József Attiláról írt régi és új tanulmányait,2 melyben szinte örökül hagyta az új József Attila-kutatóknak, mindenekelőtt az avantgárd költészet irányában is tájékozódó Szabolcsi Miklósnak, hogy József Attila nem volt sem szürrealista, sem egzisztencialista, nem volt freudista, hanem öntudatos kommunista volt, akit a sok nélkülözés és a „Horthy-fasizmus” kergetett a halálba. Szabolcsi Miklós az általa szerkesztett és 1957-ben kiadott József Attila Emlékkönyv „zárt anyaggá” tétele után igen óvatosan próbálta finomítani Révai vulgáris József Attila-képét, melyet „a párt” kiadója, a Kossuth a hetvenes évek végéig kiadásaival életben tartott. 1963-ban kiadta ugyan a József Attila életművét feldolgozó nagy vállalkozásának első kötetét, a Fiatal életek indulóját, melyben 632 oldal terjedelemben József Attila „pályakezdésének” bemutatását ígérte, de nem jutott tovább a későbbi nagy költő tizenhetedik életévénél. József Attila költészetének elemzéséhez további kötetekre volt szüksége. A munka elég lassan haladt előre, hiszen nem könnyű még egy nagy költő esetében ' Szauder József: II rococo all ‘italiana di M. V. Csokonai. In: Italia e Ungheria. Szerk. Horányi Mátyás- Klaniczay Tibor. Budapest. Akadémiai Kiadó, 1967. Vö.: Szauder József: Magyar irodalom - olasz irodalom. Szerk. Sárközy Péter. Budapest, Argumentum, 2013. 2 Révai József: József Attila 1905-1937. Szerk. Révai József és Szántó Judit. Budapest, PIM-Helikon, 1958; József Attila problémák, az avantgardizmus JózsefAttila költészetében. In: Uő: Válogatott irodalmi tanulmányok. Budapest, Kossuth, 1968; József Attila. Szerk. Erki Edit. Budapest, Kossuth, 1974. 267