Sárközy Péter: „Mért ne legyek tisztességes!” József Attiláról - Magyar esszék (Budapest, 2018)
Kultusz vagy manipuláció? Újabb tanulmányok
sem több ezer oldalnyi okosságot összehordani. De Szabolcsi Miklósnak sikerült mintegy kétezer oldallal túlszárnyalni Pándi Pál és Király István Petőfiről, illetve Adyról írt munkáit. 1977-ben jelent meg az 1925-1927 közötti időszakot feldolgozó 800 oldalas Erika fény, majd & Kemény a menny című kötet (1992), melyben „már” 1930 szeptemberéig jutott el a monográfus. Az érett, nagy költő életművének feldolgozásával az idős, már egyre betegebb, de akadémiai pozícióit megtartó Szabolcsi teljesen kicsúszott az „időből”, és így a Kész a leltár. József Attila élete és pályája 1930-1937 című, meglehetősen egyenetlen kötetet már csak a rendszerváltás után nyolc évvel tudta lezárni és megjelentetni (Budapest, Akadémiai, 1998). Szabolcsi Miklós József Attiláról írt monográfia-sorozata utolsó, ezeroldalas kötetének 1998. évi kiadása ugyanakkor azt is mutatta, hogy annak ellenére, hogy a kilencvenes években egymás után jelentek meg az új József Attila-kutatók: Beney Zsuzsa, Bókay Antal, Lengyel András, Rába György, Szőke György, Tasi József, Tverdota György és mások munkái, ezek mellett (vagy ellenére?) továbbra is szinte megkérdőjelezhetetlen maradt Szabolcsi Miklós „acélosan” kiformált József Attila-képének érvényessége. Ennek volt bizonyítéka az is, hogy a Kossuth Kiadó Szabolcsi Miklós halála után öt évvel új kiadásban ismét megjelentette ezt a több ezer oldalas irodalomtörténeti monstrumot (József Attila élete és pályája 1-11. Együttes kiadás. Szerk. Nádori Attila. Budapest, Kossuth, 2005.). így aztán minden egyetemista diák számára 25 évvel a régi rendszer összeomlása után, továbbra is a régi rendszer kultúrpolitikusai, Pándi Pál, Király István, Szabolcsi Miklós maradtak három nagy költőnk, Petőfi Sándor, Ady Endre és József Attila monográfusai, és jobb híján, az ő könyveikből készülnek fel egyetemi vizsgáikra a jövő generációk magyartanárai. Ezen az sem változtat, hogy az utóbbi két évtizedben József Attila életműve legjelentősebb és legelfogadottabb kutatójának már egyértelműen Tverdota György, az ELTE XX. századi magyar irodalomtörténeti tanszékének profeszszora számít. Tverdota György esetében nem kultúrpolitikusról, hanem igazi irodalomtörténészről van szó, akinek tanulmányai, verselemzései komoly értékei nemcsak a József Attila-irodalomnak, hanem a 20-21. századforduló magyar irodalomtörténet-írásának is. Valóban mindent tud József Attiláról, monográfiái és tanulmánykötetei1 József Attila egész költői életművét átölelik. Emellett Horváth Iván és Veres András társaságában ő vezeti József Attila pró1 Tverdota György: Medvetánc-Nagyon fáj. Budapest, Matúra Klasszikusok, Budapest, Raabe Klett kiadó, 1999; József Attila. Budapest, Korona, 1999; Ihlet és eszmélet. József Attila, a teremtő gondolkodás költője. Budapest, Gondolat. 1987; Tizenkét vers (Eszmélet). Budapest, Gondolat, 2004; Határolt végtelenség. Budapest, Osiris, 2005; Szublimálom ösztönöm. Budapest, Universitas, 2006; A tisztaság könyve. Budapest, Universitas, 2009. 268