Sárközy Péter: „Mért ne legyek tisztességes!” József Attiláról - Magyar esszék (Budapest, 2018)
"A legenda oda". József Attila-problémák a tények tükrében
Az egyébként még a szemérmes visszaemlékezésekből is kitűnik, ha József Attilának nem is voltak Balassihoz vagy Ady Endréhez hasonlóan „botrányos” nőügyei, de - ahogy legközelebbi barátja, Németh Andor írja - „reális szerelmi kapcsolatai kifejezetten férfiasak voltak”.1 Mindenesetre az biztos, hogy Párizsban egyaránt gyengéd szálak fűzték a szép Wallesz Lucához, a Luca-versek ihletőjéhez, és annak hasonlóan vonzó külsejű anyjához, a festő Gyenes Gittához,1 2 és hogy az őket összefűző barátság később sem szakadt meg (tudjuk, hogy a két nő még 1936 decemberében is szilveszterezni hívja a költőt).3 Első nagy szerelmét, ahogy egy versében öntudatosan írja: „osztálya elragadta” tőle (azaz a tizennyolc éves Vágó Mártát szülei nem kívánták azonnal férjhez adni az akkor még minden egzisztencia nélküli fiatal költőhöz, és ezért „próbaidőre” egy évre külföldre küldték tanulni), de szerelmük - bár akkor megszakadt - nem maradt plátói és folytatás nélküli. Amikor Vágó Márta 1936- ban, két rosszul sikerült házasság után, hazatért Budapestre, kapcsolatuk feléled a Szép Szó szerkesztése idején.4 József Attila életrajzai megemlítik, hogy a „mozgalomban talált társra és asszonyra is”, csak arról nem beszélnek, hogy milyen volt az a viszony, mely József Attilát 1930-tól öt éven át Szántó Judithoz fűzte. József Attila egy költői esten, 1930 elején ismerkedett meg Judittal, a moszkvai emigrációban élő proletárköltő Hidas Antal (eredeti nevén Szántó Gyula) elvált feleségével, aki akkor Lenyő László költővel élt. Judit otthagyja korábbi barátját, és több éven át József Attilával (és első házasságából született lányával) él. Kapcsolatuk nem lehetett felhőtlen, mindenesetre Judit minden hibája ellenére társa maradt József Attilának. Kemény fellépésével, öntudatos magatartásával, a vele élő férfi állandó szidásával nem váltotta ki József Attila baráti körének rokonszenvét. Németh Andor így jellemzi könyvében: „Nem szerettem Juditot. Úgy járt-kelt a világban, mintha plakátról lépett volna le. A plakát nyúlánk, szalmaszőke hajú, kemény arcélű hölgyet ábrázol, olcsó fekete marokenben, aki haragosan néz a világba. Alatta: Fel a fejjel, proletár, ellenséges szemek figyelnek. Ilyen volt: szegénységével hivalkodó, lakkozott körme hegyéig osztálytudatos nő, au gout américain, egy filmszcenárió Jeanne d’Arcja, Tumovszky rendezésében. A gőgre szüksége volt, hogy össze ne roppanjon. Nappal esernyőket csinált, este begyújtott, takarított, mosott, foltozott, merev mozdulatokkal, a nagy leszámolásról álmodozva, mint a brechti matrózlebuj szolgálólánya. Igen, Judit is azt a választ adta volna, ha a kalózhajó kapitánya 1 Németh Andor: József Attiláról. 172. 2 Szabolcsi Miklós: Érik a fény. 47^49. 3 József Attila Válogatott levelezése. 305. sz. levél. 4 Vágó Márta: József Attila, i. m. 43