Sárközy Péter: „Mért ne legyek tisztességes!” József Attiláról - Magyar esszék (Budapest, 2018)
"A legenda oda". József Attila-problémák a tények tükrében
megkérdi tőle, kit húzzanak fel: Mindet. Attila azonban magasan felette állt e háromgarasos végítélet-romantikának. ”1 Remenyik Zsigmond a Szép Szó 1938-as József Attila-emlékszámában bibliai átkokkal illette Juditot, mintha neki lett volna köszönhető József Attila egész élet-kálváriája: „Átok kísérte életét, kísérje hát átok mindenkiét és mindenét, aki és ami az ő életével roncsoló kapcsolatba került. ... A nő, aki hosszú éveken át rombolta nagy költőtársunk öntudatát, kicsinyítette hitét, aki őt nyilvánosság előtt és maga előtt is sokszor megalázta, legyen magtalan, kódorogjon utcákon a festéktől megkopott hajjal, vagy megkopaszodva, ocsmány szájából kihullott fogakkal, szavának eddig is kétes hitelét végleg elveszítve, kifolyt két gonosz szemével.”1 2 Természetesen mindez már-már a jó ízlés határain is túlmenő költői túlzás, éppúgy mint az, hogy a negyvenes évektől kezdve Szántó Judit egyre inkább a nagy proletárköltő „özvegyeként” szerepelt, és vált a Petőfi Irodalmi Múzeumban összegyűjtött József Attila-dokumentumok legfőbb „őrévé”. Az viszont biztos, hogy a két ember kapcsolata nem lehetett problémamentes, és hogy kapcsolatukat beárnyékolta az első férj, Hidas Antal, aki 1924-ben Moszkvába emigrált, és Kun Béla vejeként az első számú proletárköltőnek számított. Az is biztos, hogy Hidas Antalnak része volt a Sarló és Kalapács című folyóirat József Attila-ellenes támadásában, és abban is, hogy végül nem őt hívták meg az 1934. évi moszkvai szocialista írókongresszusra. A legfontosabb azonban az, hogy öt évig tartó kapcsolatuk idején József Attila mindössze egy szerelmes verset írt, azt is egy másik, Lillafüreden megismert asszonyhoz, az Ódái. Élettársához csupán a szakításuk véglegességéről tanúskodó Juditot. Flórával együtt valljuk, hogy József Attilának nem egyszerűen „a nő” hiányzott az életéből, hanem a szerelem, hogy olyan társra találjon, aki teljes szeretetével, szerelmével képes mellé állni. József Attilának még a legnagyobb érzelmi válságai idején is voltak „nőügyei”. 1936-ban az első kórházi ápolás után Balatonszárszón tölti a nyárutót, és ekkor írt verse, a Balatonszárszó azt látszik igazolni, hogy a nyaralásból nem hiányzott a szerelmi kaland sem, más kérdés, hogy a beteljesült szerelmi kalandból nem mindig születik tökéletes műalkotás: Je n ’ai point de thème, excepté que je t’aime — költeni csak ezt tudtam, mert mindig elaludtam, 1 Németh Andor i. m. 90. 2 Kortársak József Attiláról. 11. 973-975. 44