Sárközy Péter: „Mért ne legyek tisztességes!” József Attiláról - Magyar esszék (Budapest, 2018)
"A legenda oda". József Attila-problémák a tények tükrében
Megalkotom szerelmemet... Égitesten a lábam: elindulok az istenek ellen - a szívem nem remeg - könnyű, fehér ruhában. „Bolondot játszottak velem” József Attila betegsége A. Szép Szó 1938. évi József Attila-emlékszámában a költő kezelőorvosa, a később nemzetközi hírnévre szert tett pszichiáter, Bak Róbert írt tanulmányt: József Attila betegségéről, és Németh Andor 1944-ben megjelent József A tó/a-monográfi áj ában is igen fontos kérdésként jelentkezik a költészet és betegség kapcsolatának elemzése. Az ötvenes években természetesen nem esett több szó József Attila idegbajáról, mert az öntudatos proletárköltő sémájába nem fért bele a betegség, a gyöngédségre vágyódó ember képe. A hatvanas években ez annyiban változik, hogy ekkor már „betegségén úrrá léve” írja meg kései verseit. Az utóbbi két évtizedben „divattá” vált József Attila betegségének elemzése. Pszichiáter orvosok írtak „pathográfiai” tanulmányokat a költő betegségéről szaklapokba, pszichiáterek és pszichológus szakemberek folytattak irodalomtörténeti, irodalomtörténészek pszichoanalitikai és pszichiátriai tanulmányokat, hogy ezáltal közelebb kerülhessenek József Attila „titkaihoz”. Már 1982-ben pszichiáterek és irodalomtörténészek közös munkájaként jelent meg Bókay Antal, Jádi Ferenc és Stark András könyve „Közietek lettem én bolond... ” címmel, az irodalomtörténész Szőke György orvosi diplomát szerezve úja meg az „Űr a lelkem ” című kötete József Attila-tanulmányait (1992), míg a legtekintélyesebb pszichiáter, pszichológus, valamint József Attila-kutatással foglalkozó szakemberek 1992-ben kísérőtanulmányaikkal együtt jelentették meg József Attila betegségének addig elzárt dokumentumait a, fiiért fáj ma is Az ismeretlen József Attila címet viselő kötetben. József Attila betegségéről, neuraszténiás panaszairól mindig is tudtunk, hiszen maga a költő is beszámolt róla a Curriculum vitae-ben: „A gimnázium VI. osztályát színjelesen végeztem, jóllehet pubertáskori zavarok miatt több ízben öngyilkosságot kíséreltem meg... Csodagyereknek tartottak, pedig csak árva voltam. .. .Ezután Pestre jöttem... .Ekkor azonban olyan váratlan csapások értek, hogy bármennyit edzett az élet, nem bírtam ki - az OTI előbb szanatóriumba, majd táppénzállományba utalt neuraszténia grávisszal.” Melyhez még hozzátehetjük 1937-ben írt töredékét: „Pszichoanalitikai kezelésbe kerültem, mint neurotikus beteg. Mint jellemezzem betegségemet? Éles 59