Sárközy Péter: „Mért ne legyek tisztességes!” József Attiláról - Magyar esszék (Budapest, 2018)
"A legenda oda". József Attila-problémák a tények tükrében
József Attila „freudizmusa” József Attila betegsége kapcsán ismét és ismét felmerül a „freudizmus” kérdése. Maga Révai József, a kommunista párt főideológusa jelentette ki, hogy „József Attila freudista volt. Freudista lélekelemzéssel próbálta gyógyítani a forradalmi mozgalomtól való elszakadása után egyre súlyosbodó idegbaját”.1 Ebből a megállapításból csak az nem derül ki, hogy azért volt-e „freudista”, mert idegbetegségben szenvedett, vagy azért, mert lélekelemzéssel próbálta gyógyítani magát. Természetesen ebben a pártos koncepcióban József Attila „túltette magát” a freudizmuson, és mint ahogy egy mozgalmi költőhöz illett, a „betegségét legyőzve” alkotta meg utolsó korszakának nagy költeményeit. Újabban az a kérdés vetődik fel a József Attilával foglalkozó tanulmányokban, hogy „freudo-marxistának” tekinthető-e a költő, hiszen egyaránt foglalkozott a marxista elmélet és a freudi pszichoanalízis kérdéseivel, esetleg összebékítésük gondolatával.1 2 Amennyiben a kérdésre magunk is választ kívánunk adni, akkor ismét a tényeket kell sorba vennünk a legendák helyett. Mindenekelőtt azt kell megállapítanunk, hogy József Attila marxista filozófiai képzettséggel rendelkezett, marxista (gondolkodó) volt. A húszas évek végétől kezdve tudatosan és rendszeresen tanulmányozta a marxizmus klasszikusait, behatóan foglalkozott Hegel és Feuerbach filozófiájával. Párizsból visszatérve Budapesten marxista szemináriumokat látogatott, majd maga is szemináriumokat vezetett, és elméleti tanulmányokat írt társadalomelméleti folyóiratok számára (Irodalom és szocializmus, 1931., Egyéniség és valóság, Természettudomány és marxizmus, 1932).3 Hasonlóképp biztosan tudjuk, hogy 1930-tól kezdve behatóan foglalkozott Freud elméletével, pszichoanalízisről írt munkáival, és ismerte a Ferenczi Sándor alapította budapesti pszichoanalitikai iskola képviselőinek munkásságát is. 1931-ben kerül kapcsolatba egykori szegedi ismerősével, Rapaport Samuval, aki vállalja a költő ideges eredetű gyomorbajának pszichoanalízissel való kezelését, melyért cserében József Attila stilizálja, átírja a freudista iskolához tartozó orvos gyomorbajról és álmatlanságról írt szakkönyveit. Ezt követően 1935-től jár másfél éven át pszichoanalitikus kezelésre Gyömrői Edithez, aki Berlinben az akkor legnevesebb freudo-marxista analitikusok, Ottó Fenichel és Wilhelm Reich asszisztenseként dolgozott. 1935-ben az Emberismeret öngyilkossággal foglalkozó számában W. Reich Pszichoanalízis és szocializmus 1 Révai József: József Attila. 31. 2 Erős Ferenc: „Freudomarxista" volt-e JózsefAttila? In: „Miért fáj ma is”. 259-296. 3 József Attila Összes művei. III. - Forgács László: József Attila esztétikája. Budapest, Magvető. 1965. 64