Szörényi László: Titkos örök kötél - Magyar esszék (2020, Budapest)
Johannes Campanus cseh neolatin költő és a magyar történelem
Bella gerens, rogat ille patrem succurrat egenis Rebus, et effrenes compescat militis ausus. Audivit senior, dumque aestuat ira, (lupus ceu In densa raptor nebula, quam livida ventris Exegit caecum rabies, catulique relicti) Fertur in arma furens, et dudum impune rebelles Ultus caede viros, validis citus imminet Hunnis, Tum quoque Scanderbege premi obsidione videbas 1449 Ematijs Troiam campis, ubi Thrax gravis aevo Dira fremens, quod non obsessam vinceret urbem Effugientem animam quassans caput exhalavit.1 [IV. A világraszóló nándorfehérvári diadal.] Hic Mars Vulcanusque fremunt: unde horridus hostis Asper acerba tuens Graiae, arduus imminet Albae, 1456 Et dum lustrat equo passim loca, dumque minantes In coelum muros tentans duc fertur et illuc, Humades fulmen belli, fortissimus heros, Illum, arci, casus supremaque fata minantem Summoret Hungária: vidisses fata Tyrannum Lugentem sua nec quicquam studijsque furentem, An sese mucrone ob tantum dedecus ultra Induat, an mediis fnciat se fluctibus excors? In Persasne omnes irarum effundat habenas?2 1 Campanus i. m., 7-9. Az esküszegés tematikájához vö. Szentmártoni Szabó Géza: „Romulidae Cannas”, avagy egy ál-Janus Pannonius-vers utóélete, eredeti szövege és valódi szerzője = Convivia Pajorin Klára 70. születésnapjára. Szerk. Békés Enikő, Tegyey Imre. Budapest-Debrecen, Debreceni Egyetem, 2012. 183— 194. 2 Campanus, i. m., 9—10. 82