Vasy Géza: Az irodalom: nélkülözhetetlen. Esszék, tanulmányok - Magyar esszék (Budapest, 2016)
Portrék, pályaképek
két később néhány axiomatikus közlésben foglalt össze. Egyébként úgy tartotta, hogy az irodalomnál „sokkal gyönyörűbb a hétköznapok világa”. S azt is gondolta, hogy „nem lehet más a tehetség, mint egy hatalmas energiájú beleérzőképesség” (A kikelet fia). A mű létrehozásához pedig a koncentrálóképesség maximuma szükségeltetik (Életünk, 1979. 8. sz.). A líra tehát energiaátvitel, egyúttal pedig képek rendszere, vagyis a rendezettség, a rendszerszerűség is lényeges. Ezért tartotta szükségesnek, hogy versszövegeit végérvényessé fogalmazza, hiszen - nyilván József Attilára gondolva - tudta, hogy a vers minden pontja archimedesi. Ezt így fogalmazta meg: „nem szoktam fölösleges dolgokat leírni. Nagyon meggondolom, hogy azt a sziszifuszi sziklapontot mikor teszem a vers végére. És ha már kitettem azt a pontot, akkor az a vers már tőlem független.” (Uo.) Az önéletrajzi vallomás szerint: „Azokat a költőket, írókat szeretem, akiknek duendéjük van. Értük tűzbe tenném mind a két kezemet! Mert látni vélem fejük körül a piros derengést.” (Argus, 1990. 2. sz.) Tegyük hozzá: Utassy József költészetének van duendéje. (A duende fogalmát Garcia Lorca révén ismerjük. A spanyolok szemléletében a költészet mágikus erejének ez a titokzatos erő, fekete hang, halálközelség az éltetője.) Az első kötet, az 1969-ben megjelent Tüzem, lobogóm! egészében hangsúlyos a tűz, a fény, a láng, a lobogás motívumköre. A március-jelkép nemcsak a forradalmakat sugallja, hanem az iijúkor forradalmas állapotát is. Az ifjúság, a tavasz, a szél, a szerelem is állandó motívum, s akár azt is mondhatjuk, hogy a verseknek ez a vonulata: variációk sora egyik legszebb népdalunkra - Tavaszi szél vizet áraszt. Tehát az elementáris életöröm verseit is olvashatjuk, sőt ez a szemlélet mutatkozik nyomatékosabbnak. A fiatal költő egyszerre éli bele magát a felnőtté válásnak, a világ birtokbavételének szépségébe, a társadalmi lét korlátozottságába, és a közösségéért felelősséget érző költő-szerepbe. Nem a szereppel van gondja, hanem a világgal, azt tekinti megjavítandónak. A rokonszenves és sikeres pályakezdést meredek felívelés, ragyogó beérkezés követte. Bár a Csillagok árvája 1977-ben többéves halogatás után jelenhetett csak meg, nemcsak az egyéni pályán 309