Vasy Géza: Az irodalom: nélkülözhetetlen. Esszék, tanulmányok - Magyar esszék (Budapest, 2016)
Holnap már késő
vagy az írószövetség feloszlatja a taggyűlést. így került sor a barátságos kérésre, s lehetett folytatni a tanácskozást. Nem emlékszem, hogy ezután vagy már korábban mondott le a konferencia szervezőbizottsága. Helyette újabb alakult, s 1974 januárjában egy utólag elismerést kiváltó József Attila-konferenciára került sor, amely aztán könyv formában is megjelenhetett. Juhász Ferenc nyitotta meg a tanácskozást, Tamás Attila tartotta a fő előadást, Szabolcsi Miklós és Németh G. Béla elnökölt a kétnapos tanácskozáson: József Etelka is részt vett rajta, s meg is szólalt. A FIJAK-nak ez volt az egyetlen, a klasszikusokkal foglalkozó s valamivel a szakirodalmat is gazdagító konferenciája. Mindenesetre érdekes, hogy a Kádár-rendszer előzetesen a munkásfiataloktól féltette az írókat. E konfliktusok hatására Marosi Gyula is lemondott, utóda Rózsa Endre lett. Közben 1973. december 3-án váratlanul elhunyt Darvas József, s valamennyire ez is módosíthatta volna a FIJAK helyzetét. A legfontosabb azonban az volt, hogy a József Attila-ülésszak egyértelmű sikere a politika számára elfogadhatóvá tette a FlJAK-ot. „Alvó évek” következtek volna? Nem érthetek ezzel egyet. Először is, 25 év után ez volt az első „fiatal” szervezet a szövetségen belül, amely életképesnek bizonyult, s a JAK-ot is figyelembe véve lassan negyven éve létezik. S csakugyan csak 1979-ben kezdődtek volna a „civil” kezdeményezések? Lépjünk csak vissza a hatvanas évekbe. Az évtized közepén szerveződött meg az ELTE Bölcsészkarán előbb a Tiszta Szívvel gárdája, majd a Kilencek költőcsoportja. Az előbbi még a KISZ égisze alatt, mégis botrányt váltva ki, a másik azonban annyira „civil” volt, hogy az irodalmi élet hivatalai évekig csak elzárkózni tudtak antológiatervüktől, amely végül „az írószövetség KISZ-szervezetének” egyetlen kiadványaként jelenhetett meg. A Kilenceknek és baráti körének Kísérlet című folyóiratát megyei szinten engedélyezték, ám az első számokat a rendőrség a nyomdában foglalta le, majd semmisítette meg. 1969-ben Horgas Béla kiadói szerződés alapján szervezte az Eszmélet című időszakos kiadványt, mégis rendőrségi figyelmeztetést kapott, s a terv nem valósulhatott meg. Mindezeket azonban a szélesebb irodalmi nyilvánosság előtt is elfedte az, hogy számukra az irodalmi élet konszoli73