Vasy Géza: „Haza a magasban” Illyés Gyuláról - Magyar esszék (Budapest, 2010)
Hazateremtés és honvédelem
.V a menetből egy sziklára kiállva jelt adott: gyorsan! S nézte Jurge szemmel, mint juhász, aki minden ürüt ösmer, hogy tódul népe át Európába. A zárókép és a benne rejlő gondolat, Európa nyomatékos hirdetése abban az időben, amikor mindig Kelet fogalma volt a mérce, s éppen ez az, ami elől „menekül” a szabadságba egy nép, még a vers tragikus szemléleténél is jobban utal a keletkezés korára.' A Bartók 2 ezeknek az éveknek talán legmaradandóbban ismert művévé vált. Történet- és művészetfilozófia hatja át, olyan ars poetica, amely nemcsak az Illyés-életműnek egyik kulcsa, hanem e szűkebb korszak s a drámák megértését is segítheti. Bartók portréja éppen a műben kifejtett és jellemzően népközpontú történetfilozófia révén kötődik közvetlenül azokhoz a történelmi témájú művekhez, amelyeknek központi hőse egy kiemelkedő magyar történelmi személyiség. Ezek sorából a Dózsa kapcsán már említett Hunyadi Jánost kell még megemlíteni, akit 1956 nyarán kevésbé ismert, bár fontos költemény idéz meg, a Hunyadi keze.1 * 3 Félezer éves fordulóját ünnepli az ország a hadvezér halhatatlan nándorfehérvári győzelmének. Illyés költeménye azonban nem áll meg a győzelemnél, bár fenntartás nélkül dicsőíti magát Hunyadit. Ő a jelenig kíván eljutni, s magánál a győzelemnél fontosabb számára öt évszázad vereségeinek sora, s az a rejtelmes varázserő, amely a vereségeken át is megtartja a nemzetet, a magyart. Számára Hunyadi sokszorosan nemzetmentő hadvezér, mert nemcsak 1456-ban mentette meg az országot és népét, hanem példájával, amelyet a minden déli harangzúgás folyamatosan hirdet, azóta is folyamatosan megmenti. S a költeménynek öt évszázadot átívelő történelmi látomása teszi 1 Az Árpád első megjelenései: Magyar Nemzet, 1953. december 25.. Hét évszázad magyar versei, Bp., Szépirodalmi, 1954. ‘ A Bartók első megjelenése: Színház és Mozi, 1955. október 14. 3 A Hunyadi keze első megjelenése: Irodalmi Újság, 1956. augusztus 11. 95