Zékány Krisztina (szerk.): A kárpátaljai magyarság a 21. században. Esszék, tanulmányok - Magyar szemhatár (Budapest, 2018)
Zubánics László: A kárpátaljai magyarság szülőföldjén való megmaradása elsősorban gazdasági fejlesztésekkel oldható meg
ZUBÁNICS LÁSZ1Ú sok még az elvégzésre váró feladat. Számtalan adat bizonyítja, hogy Kárpátalján a legjövedelmezőbb mezőgazdasági ágazat a fóliaházi zöldségtermesztés. A nagy légterű fóliaház felépítése, berendezése nem olcsó dolog, a sikeres fóliaház és zöldségtermesztés komoly tudást igényel. Biztatóak tehát az eredmények, amelyet a szakosodott zöldségtermelők értek el a szakmai ismeretek birtokában, a legjobb fajták használata mellett betartva a növényvédelem szabályait, rendelkezve az értékesítés némi gyakorlatával, az egy hektárról is kevesebb termőterületen gazdálkodók is egy család egész évi megélhetését biztosító jövedelmet tudtak elérni. Ugyanakkor a keleti piacok bezárása miatt az itteni zöldségértékesítésben jelentős problémák merültek fel, számos korábbi termesztő kénytelen volt újabb megélhetési források után nézni. Szintén nem felel meg a piaci igényeknek a régió gyümölcstermesztése. Továbbra is hiánycikk volt a jó minőségű gyümölcs, a megyehatáron túlról, belső Ukrajnából érkező felvásárlók szinte minden ismert termelőt megkerestek Benében, Muzsalyban, Szőlősgyulán, Akiihegyen. Volt keletje a szamócának, baracknak, cseresznyének, a kiváló csemegeszőlő kilójáért is megadták a kívánt árat. A korábban intenzíven művelt almáskertek megszűnésével, sajnos, eltűnt a helyi, minőségi téli alma, helyette a piac messze földről ideszállítottat kínál. Ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy az elmúlt években modem technológiák alkalmazásával a magyarok lakta térségben jelentős területű gyömölcsösök telepítésére került sor, azonban a megfelelő értékesítési feltéte86