Szűcs Ákos: Fellebben a tunika. Kultúrtörténeti esszék - Káva Téka 40. (Budapest, 2009)
2009-01-02
A nők bizony ravaszak Hogyan lett Vénuszból rabszolga - Te vagy az a Winnetou, aki ököllel le tud ütni egy grizzly medvét? - Én! - És te vagy az a Winnetou, aki meg tud enni egy fél bölényt? - Én! - És te vagy az, aki naponta hússzor szokott közösülni? - Nem, az a húgom. - No igen, Freud dr. szerint a nők csonkának és alacsonyabb rendűnek érzik magukat a férfiaknál, ugyanis irigylik ellenkező nemű polgártársaiknak azt a testrészét, ami nekik hiányzik. Ez a péniszirigység. A női pszichológusok szerint viszont egyrészt Freud dr. egy hülye, másrészt a férfiak irigykednek a nők - viccben fent vázolt - adott esetben szinte korlátlan szexuális képességére, és attól szoronganak, hogy a nők lecserélik őket egy náluk alkalmasabb férfira. Bármi is az igazság, az biztos, hogy a nőkkel azért elég sok baj van. A történet Évával kezdődött, aki tulajdonképpen egy másodrangú teremtmény, hiszen Isten őt nem közvetlenül teremtette, mint Ádámot, hanem a férfi oldalbordáját használta e célra. (A nők szerint ez érthető, hiszen minden remekmű előtt kell egy piszkozat.) A második gond vele az, hogy kíváncsiságból megszegte az isteni parancsot, evett a tudás fájának gyümölcséből, sőt, ő vitte bele a bűnbe a szófogadó, jó szándékú, naiv Ádámot is. A női kíváncsiság eredménye ugyanis egy lesüllyedt, megromlott, élhetetlen világ lett, amelyben jelenleg próbálunk meg létezni. A görögöknek is megvan a maguk létrontó első asszonya, akit Pandorának hívtak. Őt az olümposzi istenek minden széppel és jóval megajándékozták, de Hermész hazugságot, csábító szavakat, tolvajtulajdonságokat is adott neki. Pandora is csak egy dologtól lett eltiltva, egy szelence kinyitásától, de persze egy nő képtelen ellenállni kíváncsiságának, s kinyitotta a tiltott szelencét, így a világra szabadult minden rossz: betegség, öregség, bánat, háború. Mikor Pandora rémülten becsukta, már csak a remény maradt benne vigaszul. A női kíváncsiság tehát romboló, pusztító jellemvonás. (A férfiak kíváncsisága viszont nemes érdeklődés a tudomány és a filozófia iránt, s így társadalmi haszna tagadhatatlan.) Mindkét történetben szembetűnő azonban az a tény, hogy egyik isten sem indokolja meg azt, hogy miért tiltja meg az alma, illetve a szelence kipróbálását! Vagyis a tilalom egyetlen célja az, hogy a nő azt megszegje! Az első asszony tehát eszköz csak az istenek kezében, vészterhes adomány, aki azért teremtetett, hogy az életet megkeserítse. A harmadik emblematikus nő Heléna, aki a világ leggyönyörűbb nője volt, s szépségével, vonzerejével és állhatatlanságával sodorta bele a világot a véres trójai háborúba. Előttünk áll tehát a három női főbűn: kíváncsiság, erotikus vonzerő, állhatatlanság. De miért pont ez a három? A válaszkísérlethez vissza kell repülnünk az időben néhány évezredet. Aki az őskor vége és az ókor kezdete közötti átmeneti időszakot tanulmányozza, egy meglepő jelenségre lehet figyelmes. Míg az őskor végi művészet legjellemzőbb tárgya a Vénusz-szobor, pár ezer év múlva az ókori keleten a nő teljes alávetettségben él, s bűneit brutális kegyetlenséggel torolják meg. De hát mi történt itt? Hogyan lett Vénuszból rabszolga? A válasz - természetesen - a szexualitásban rejtőzik. Az emberelődök húsz-harminc fős hordákban éltek, s így próbálták fajunkat tovább örökíteni. Természetes volt, hogy minden közös tulajdonnak szá-